Magyarországon a népesség mintegy 10 százaléka élete során legalább egyszer átél súlyos depressziót . A bipoláris zavar gyakorisága 1-1,5 százalék. Más adatok szerint az érintettség mértéke a felnőtt lakosság körében 15 százalékot is meghaladja. A betegség a leggyakrabban 15 és 19, illetve 45 és 50 éves kor között üti fel a fejét.
A depresszió kialakulásához - a Semmelwes Egyetem szerint - több tényező egyidejű megjelenése vezethet. Fontos a genetikai meghatározottság, amit ikrek vizsgálatai igazoltak. Ugyanis, ha az egypetéjű ikerpár egyik tagja depressziós, 43 százalék a valószínűsége, hogy a másik tag is depressziós lesz. Kétpetéjű ikreknél ez az arány 20 százalék. Nagyobb valószínűséggel fordul elő depresszió olyanoknál, akinek a szülei közül egyik vagy mindkettő depressziós, szorongásos zavarral küzd, esetleg alkoholista.
Rideg gyermekkor
A depressziósok gyermekkorában általában megtalálható a hideg, elutasító, empátiaszegény, kritikus családi miliő. A kora gyermekkori negatív kulcsélmények mellett stresszt okozó életesemények, valamint az információfeldolgozást érintő gondolkodási zavarok jelenléte is meghatározó lehet a depresszió kialakulásában. A betegség legszomorúbb következménye az öngyilkossági kísérlet vagy öngyilkosság , amin a depressziósok 7-15 százalékánál bekövetkezik.
A depresszió pszichoterápiájának fő célja a pozitív érzelmek növelése és a negatívak csökkentése. Ehhez van köze a kultúrvitaminoknak is. Az úgynevezett kognitív terápiát már fél évszázaddal ezelőtt kidolgozták. Aaron T. Beck elmélete abból a feltevésből indul ki, hogy az egyén viselkedését az úgynevezett alapsémák határozzák meg. Ha korai negatív élmények nyomán kialakult alapsémák torzult valóságészlelést alakítanak ki, olyan percepciós (észlelési, érzékelési) hibák jönnek létre, amelyek miatt az egyén önmagáról, a világról, jövőjéről és másokhoz fűződő viszonyáról irreálisan negatívan gondolkodik - írja a Semmelweis Egyetem pszichoterápiás osztályának ismertetése. Ez a gondolkodásmód a hétköznapokban is megjelenik. A kognitív terápia fő célja, hogy a páciens felismerje ezeket a gondolatokat és reálisabb, valósághűbb szemléletet alakítson ki az adott eseményekről. Emellett a kognitív viselkedésterápiás módszer a depressziós egyén aktivitásfokozására, problémamegoldó stratégiáinak fejlesztésére és a visszaesések megelőzésére is fókuszál.
Tehát az embereket úgy lehet kiszabadítani a depresszióból, ha átírják az élményeiket, tapasztalataikat, és azokon keresztül az észlelési és gondolkodási sémáikat. Dániában újabban ezért a depresszióban szenvedő embereket arra ösztönzik, hogy vegyenek részt kulturális tevékenységekben. Kulturvitaminernek - azaz kulturális vitaminnak - hívják e programokat, amelyeket négy városban is kipróbálnak - számolt be a kezdeményezésről a Világgazdasági Fórum. (A WEF mellesleg azt szorgalmazza, hogy véget kell vetni a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzésnek, mert ez az első lépés ahhoz, hogy az emberek orvoshoz forduljanak. Emellett felszólította a munkaadókat, hogy építsenek egészségesebb munkahelyeket, amelyek támogatják a mentális egészséget.)
A gyógyszerek és mellékhatásaik elkerülése mellett a kultúrvitaminok alkalmazásának az a haszna is megvan, hogy nincs szükség klinikai személyzet közvetlen bevonására, hanem képzett laikusok irányíthatják a folyamatot. Ennek része az emberek összegyűjtése kis csoportokba, amelyekben sokféle tapasztalatot szerezhetnek a koncertektől a közösségi éneklésig.
A szorongás csökkentése, az ellenálló képesség növelése
Aalborgban fontos része a programnak, hogy a csoportok tagjai közösen énekelnek ismert dalokat. Emellett megállapodást kötöttek a helyi szimfonikus zenekarral, hogy a csoportok részt vehetnek a próbákon és koncerteken is. A tudósok szerint a zenehallgatás csökkenti a stresszt és a szorongást, amelyek hozzájárulnak a depresszióhoz. A résztvevők művészeti galériákat és múzeumokat is látogatnak, sétálnak a tengerparton és kreatív tevékenységekben vesznek részt, amelyek bizonyítottan fejlesztik a személyek rugalmasságát, ellenállóképességét.
A program részesei szerint az egyéni tevékenységek jótékony hatásain túl az is fontos, ha valaki összpontosít önmagára, mert ezzel elősegíti a gyógyulását. Arról is beszámoltak, hogy segít ha olyan emberek társaságában lehetnek, akik hasonló tapasztalatokat osztanak meg. Az egészségügyi és kulturális igazgatásban dolgozó szakemberek szerint a Kulturvitaminer költséghatékony módszer a depresszióban szenvedők számára. A kultúra összeköti az embereket és új ajtókat nyit ki előttük, ami megújult életvágyat hozhat elő, illetve segít abban is, hogy visszatérjenek a munkájukhoz.
A vényköteles művészeti terápiát az Egyesült Királyságban kezdték el bevezetni több mint 20 évvel ezelőtt, de Svédország és Norvégia szintén úttörő szerepet játszott e megközelítés alkalmazásában. Mára jelentős sikerekről tudnak beszámolni. A WHO szerint a " viselkedési beavatkozások ", mint például a Kulturvitaminer, ígéretes eredményeket mutatnak szerte a világon.
Legjobban: