Először is nézzünk meg néhány számot. A Nielsen Connect piackutató cég beazédes adatokat tette közzé a Magyarországon működő nemzetközi kereskedelmi láncok egyes árucsoportokban mért forgalmának változásáról az idei év 9-ik hetére, 2019 azonos időszakhoz képest. Így tudjuk, hogy cukorból, lisztből, száraztésztákból és étolajból fogy a legtöbb. Ebből nyilvánvaló, hogy elkezdtünk bespájzolni , hátha az elhúzódó járvány miatt gond lesz az élelmiszerellátással. A cég azt is jelezte , hogy a felvásárlási hullám lassan a nem-élelmiszerkategóriákat is elérheti.
A jelenlegi vásárlási trend arra vall, hogy a lakosság (a fogyasztók) többsége pillanatnyilag nem attól tart elsősorban, hogy elkaphatja a COVID-19 koronavírusos betegséget. Pedig a járvány miatt a kormány már vészhelyzetet rendelt el, követve a világ számos országát, ahol rendkívüli intézkedéseket vezettek be a pandémia lassítása vagy megfékezése érdekében. A félelem pillanatnyilag amiatt jelent meg, hogy akadozhat vagy megbénul az ellátás. Ha ez bekövetkezhet, akkor logikusnak tűnik élelmiszer-tartalékokat felhalmozni. A világ más részein elsősorban a vécépapír, tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, maszkok és hasonló termékek voltak a pánikvásárlások célpontjai, amelyek a betegségtől való félelmet fejezték ki.
Mivel Kínában éppen most jelentették be, hogy a járványnak náluk lényegében vége van, azt is láthatjuk, hogy a rendkívüli időszak hossza, amire fel kellene felkészülni két-három hónapos lehet abban az igen rossz esetben, ha a járvány olyan komoly méreteket ölt, mint a távolkeleti országban. Higgadtan értékelve azonban (természetesen a jelenlegi ismereteink alapján) nem sok értelmük van a pánikvásárlásoknak. Mi mozgatja mégis azokat, akik a szükségleteiket messze meghaladó mennyiségű terméket szereznek be?
Pszichológiai tényezők állnak a háttérben
A pszichológia ismeri a túlzott vásárlás fogalmát, amelynek értékeléséhez nemrégiben adtak ki egy új diagnosztikai skálát. Ausztrál kutatók egy csoportja a Journal of Obsessive-Compulsive and Related Disorders című szaklapban kifejtették , hogy a skálával megmérhetik a beteges vásárlás súlyosságát, és előre jelezhetik, hogy kik vannak veszélyben. Azok az emberek szembesülnek elsősorban a túlvásárlási problémával, akik határozottan úgy vélik, hogy a vásárlás előnyös, nem pedig problémás.
"Ha valaki szilárdan hiszi, hogy egy tárgy megvásárlása érzelmi biztonsághoz vezet, vagy hogy a tárgyak megvásárlásának elmulasztásával a lehetőségeinket is elveszítjük, az bizonyos mértékig megmagyarázza, hogy ezek az emberek miért nem tudják ellenőrizni a vásárlási kényszerüket" - közölte az MBG Health magazinnal Daniel B.Fassnacht, a Canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója. A vásárlás megküzdési technikaként használható a szomorúság vagy az alacsony önértékelés ellen. Azaz a vásárlás olyan stratégia, amelyet a saját belső hiányosságaink kompenzálására használunk. Akik kevésbé magabiztosak nagyobb valószínűséggel vásárolnak impulzívan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók azonban e megállapításaikat a kényszeres vásárlással kapcsolatban fogalmazták meg, és kétséges, hogy a vészhelyzeti vásárlásra is alkalmazhatók-e. Szerencsére további kutatások is rendelkezésre állnak a vásárlási aktusokat mozgató pszichológiai tényezőkről. A világ egyik vezető posztgraduális menedzserképző egyeteme, az INSEAD kutatói is foglalkoztak a pánikvásárlás kérdéseivel. Andy Yap, az intézet szakértője a Deutsche Welle német közszolgálati médiumnak kifejezetten a koronavírus miatti pánikvásárlásokról fejtette ki a véleményét .
Elmondta, hogy a koronavírus láthatatlan ellenség, és ha nem látjuk az ellenséget, akkor elveszítjük az irányítás érzését. Ha ez bekövetkezik, megpróbálunk kompenzáló lépéseket tenni, hogy újra megszerezzük az irányítást. Bizonyos dolgok vásárlása ennek az egyik módja. Más szavakkal, ha valaki fél vagy szorong a vírus miatt, akkor elkezd olyan dolgokat vásárolni, amelyek potenciálisan megakadályozhatják a vírus elterjedését, vagy olyan módszereket talál, amelyek tisztábbá tehetik a környezetét. Tehát végül az emberek maszkokat és tisztítószereket vásárolnak a lakó- vagy munkahelyük tisztántartásához. Ilyenkor nem számít, hogy ezek az intézkedések eredményesek-e. Ha veszünk valamit, attól jobban érezzük magunkat , és megnő a biztonságérzetünk is.
Az INSEAD kutatói egy néhány évvel ezelőtt készített vizsgálat során rájöttek , hogy az irányítás elvesztésének megtapasztalása váltja ki azt a kényszerítő érzést, hogy valamit muszáj venni. Erre számos kísérletet végeztek szupermarketben és laboratóriumi körülmények között is. Azt találták, hogy az érintettek ilyenkor funkcionálisabb termékeket vásárolnak, amelyek segítenek nekik a problémáik megoldásában. Különösen olyan cikkeket szereznek be, amelyek segítenek nekik az irányítás helyreállításában.
Vásárlás előtt informálódás
Andy Yap ezért azt javasolja, hogy mielőtt vásárolni kezdenénk, informálódjunk. Készüljünk fel, és értsük meg a körülöttünk zajló eseményeket, folyamatokat. Mi ez a vírus, hogyan fertőz, hogyan kezelhető a vírusfertőzés? De a felkészülést ne (csak) a közösségi médián keresztül tegyük meg, mert az egy visszhangkamra, amely felerősíti a hangokat. Szerte a világon sokan azért kezdenek pánikvásárlásba, mert fotókat és videókat néznek meg azokról az emberekről, akik vécépapírt, és más fontosnak vélt dolgot vesznek nagy tételben. Persze a túlvásárlás miatt hiány keletkezik. Amikor a SARS-járvány megjelent, hasonló pánikvásárlásokra azért nem láthattunk példát, mert akkor még a közösségi média sem létezett - vélekedik az INSEAD szakértője.
Ebből az következik, hogy amikor megveszünk újabb néhány kiló lisztet vagy cukrot, és a kosárba beteszünk még egy kis tésztát, étolajat, tudnunk kell, hogy a lelkünk megnyugtatására költünk, s nem a reális veszély elhárítására. Ahhoz ugyanis szappant kellene vásárolnunk a gyakori kézmosáshoz. De a Nielsen szerint szappanból csak 6 százalékkal vettünk többet, mint tavaly, fertőtlenítő szerből meg annyit sem, mint egy évvel ezelőtt. A szakértőknek igazuk van. Ismerjük meg a helyzetet , és annak megfelelően, megfontoltan, előre tervezve, fokozatosan szerezzük be a szükséges dolgokat, amikre rendkívüli körülmények esetén szükség lehet. Ha így teszünk, talán az üres polcok nyugtalanító látványával sem kell szembesülnünk.
Legjobban: