Az elmúlt napokban sok kétség merült fel az új koronavírus ellen készülő vakcinák képességeiről, sőt az is elhangzott a WHO részéről , hogy talán sohasem készül olyan oltás, amely tökéletes választ ad a SARS-CoV-2 kihívására. Ugyan az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy az Egészségügyi Világszervezet csak le akarta hűteni a túlzott várakozásokat, de azért jó tudni, hogy az oltások igenis tartósan hatásosak lehetnek. Egy friss tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a szervezetünk erős immunmemória-választ alakít ki, ha az új koronavírussal találkozik. Ez szolgáltathatja az alapot a hosszabb ideig fennmaradó védekezőképességhez.
A La Jolla Immunológiai Intézet (LJI) tudósai által készített tanulmány szerint azok a memória T-sejtek, amelyek felismerik a megfázásos koronavírusokat, a SARS-CoV-2-n, a COVID-19 betegséget okozó víruson is megtalálják az azonosító pontokat. A Science tudományos magazinban közzétett kutatás megmagyarázza, hogy egyes embereknél miért enyhébbek a COVID-19 esetek, mint másoknál. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre csak spekuláció, mert sokkal több adat szükséges a teória igazolásához.
Miért jó, ha megfázunk?
"Bebizonyítottuk, hogy néhány embernél a közönséges megfázásos koronavírusokra vonatkozó meglévő T-sejt-memória képes felismeri a SARS-CoV-2-t, egészen a pontos molekuláris szerkezetig" - mondta Daniela Weiskopf, a kutatás egyik irányítójaaz LJI-ben. "Az immunreaktivitás különböző szintű védelmet eredményezhet. Az erős vagy a jobb T-sejtválasz lehetőséget adhat arra az embereknek, hogy sokkal gyorsabb és erősebb reakciót adjanak a vírus támadására" - idézte a MedicalXpress Alessandro Sette professzort, a tanulmány másik vezető szerzőjét.
Az új vizsgálat egy korábbi sejttanulmány eredményeire épül, amely kimutatta, hogy az emberek 40-60 százalékánál, akik soha nem voltak kitéve a SARS-CoV-2-nek, a T-sejtek reagáltak a vírusra. Az immunrendszerük felismerte a vírus fragmentumait, amelyekkel pedig még soha nem találkozott. Ez a felfedezés globális jelenségnek bizonyult, és beszámoltak róla Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Szingapúrban élő embereknél is. A tudósok azon tűnődtek, vajon ezek a T-sejtek olyan emberekből származnak-e, akik korábban ki voltak téve a közönséges megfázást okozó koronavírusoknak, amelyeket Sette professzor a SARS-CoV-2 "kevésbé veszélyes unokatestvéreinek" hív. Ha igen, vajon ezen, megfázást okozó vírusok alapozták-e meg az immunmemóriát a SARS-CoV-2 ellen?
A kicselezhetetlen T-memóriasejtek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új vizsgálatban a kutatók által használt minták olyan személyektől származtak, akik soha nem voltak kitéve a SARS-CoV-2 -nek. Meghatározták a víruson azokat a pontokat, amelyek felelősek a keresztreakciós T-sejt válaszért. Elemzésük kimutatta, hogy az új koronavírusnak soha ki nem tett emberek szervezete olyan T-memóriasejteket hozhat létre, amelyek ugyanúgy reagálnak a SARS-CoV-2-re, mint a négyfajta közönséges megfázásos koronavírusra. Ez a felfedezés arra utal, hogy a koronavírusos megfázás valóban segíthet a SARS-CoV-2 elleni védekezésben. Az immunrendszer ugyanis még azelőtt elcsípi a kórokozókat, hogy azok képesek lennének betegséget kialakítani.
Közelebbről vizsgálva, a kutatók megállapították, hogy míg néhány keresztreaktiv T-sejt a SARS-CoV-2 tüskefehérjét célozta meg, azaz a vírusnak azt a régióját, amely felismeri az emberi sejteket és hozzájuk tapad, de a meglévő immunmemória más SARS-CoV-2 fehérjéket is felismert. A megállapítás azért releváns Sette szerint, mivel a legtöbb vakcinajelölt főként a tüskefehérjét célozza meg. Ezek az eredmények arra a hipotézisre utalnak, hogy további SARS-CoV-2 célpontok beépítése fokozhatja a keresztreaktivitás lehetőségének kihasználását, ami tovább növelheti az oltások hatékonyságát.
Legjobban: