Bölcsességfogműtétre rengeteg embernek van kilátása. Erre sokan legfeljebb azért nem vállalkoznak, mert a kellemetlenség eltűrése könnyebbnek tűnik, mint a várható fájdalom. Csakhogy ez utóbbi valószínűleg már a múlté a fejlett érzéstelenítési eljárásoknak köszönhetően. A fogorvosi rendelőknek viszont ez komoly lehetőséget jelent a betegek bevonzására, akiket alkalmasint negyedórás beavatkozással, sőt, akár ajándékkal is csábítanak. Jobban mondva ilyen eszközöket is bevetnek a még mindig létező félelemgát ellen. De miért is fejlődnek ki ezek a fogak, ha sokaknál több kínnal jár a meglétük, mint haszonnal? Lehet, hogy erről mi magunk tehetünk.
Az évtizedek óta tartó kutatások végül egy meglepő elméletbe torkolltak. Számos tudós úgy véli, hogy a harmadikként kibújó őrlőfog problémája a gyermekkorban fogyasztott lágyabb élelmiszerekre vezethető vissza. A vadászó-gyűjtögető közösségek által fogyasztott természetes táplálékhoz képest a mezőgazdasági és ipari termelésből kikerülő élelmiszerek puhábbak. Nyilvánvaló a főtt tészta és a hasábburgonya, illetve a vadon termő gyümölcsök és a nyílt tűzön pörkölt vadhús közötti különbség. Úgy tűnik tehát, hogy a gyermekkorban fogyasztott kemény étel ösztönzi az állkapocs növekedését, lehetővé téve, hogy a szánk elég nagyra nőjön három hátsó őrlőfog számára is. A puha táplálék viszont nem eredményez elég rágóedzést az állkapocs növekedési potenciáljának kiaknázásához. Ebből a szempontból tehát a modern emberi száj túlzsúfoltsága nem evolúciós, hanem fejlődési kérdés. Az örökölt gének nem határozzák meg teljesen a bölcsességfogak sorsát.
Végül ez a helyzet azt eredményezi, hogy az emberi populáció mintegy felénél a bölcsességfogak rendesen fejlődnek ki, de becslések szerint az emberek mintegy 22 százalékánál egy vagy több bölcsességfog hiányzik, míg 24 százaléknál a fog kifejlődik ugyan, de sohasem bújik ki az íny alól, s beágyazódva marad - írja a Discover magazin.
Használd vagy veszítsd el őket!
Az ismertetett hipotézist alátámasztja az állkapocs méretének és a bölcsességfog képződésének összehasonlítása a különböző társadalmakban. Egy 2011-es tanulmány olyan múzeumi koponyákat vetett össze, amelyek különböző növénytermesztő és állattenyésztő környezetből és táplálkozási csoportokból származtak. A lágyabb élelmiszereket fogyasztóknak következetesen rövidebb volt az állkapcsuk, ami kevesebb helyet kínált a fogak számára. Ez a megállapítás összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy az étrend befolyásolja az állkapocs méretét. Fejlettebb statisztikai módszerek alkalmazásával, nagyobb számú koponyát vizsgálva hasonló következtetésekre jutottak antropológus kutatók 2017-ben: szerény, de megbízható különbségeket észleltek az állattenyésztők és a gazdálkodók között, különösen, ha az utóbbi csoport tejtermékeket is előállított.
A feldolgozott élelmiszerekhez való hozzáférés a bölcsességfogak problémájának erős előrejelzője a társadalmakban. Egy indiai tanulmányban 900 vidéki és városi lakosnál vizsgálták meg az impaktált (beágyazott) őrlőfogak előfordulását. A vidékiek mintegy 15 százalékánál mutatták ki ezt az állapotot, míg a városi lakosok 30 százalékánál fordult elő rejtve maradt bölcsességfog. Egy hasonló tanulmány Nigériában 2400 résztvevő vizsgálatából azt mutatta ki, hogy a városi emberek körében hétszer gyakoribb a rejtett zápfog, mint a vidékieknél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csak keményen!
A puha és kemény élelmiszerek fogyasztásának hatása nemcsak az embereknél figyelhető meg, hanem az állatvilágban is. Kísérletek bizonyították, hogy a puha étrenden tartott állatoknál (patkányoknál, mókusoknál, majmoknál, páviánoknál, törpe sertéseknél és szirtiborzoknál) is megjelentek olyan problémák, mint a rosszul illeszkedő fogak , a kisebb pofa és alulfejlett állkapocs.
Ez is érdekelhet
Ezek a tanulmányok azonban nem magyarázzák meg, hogy miért tűnik el olykor a bölcsességfog. Ez ugyanis bizonyos esetekben valóban példa lehet a közelmúlt evolúciójára, hiszen az emberek amiatt nem kerültek rágási hátrányba, mert a táplálékuk megpuhult. Ezen túl az sem világos, hogy az étrend változására mi hatott a leginkább (szerszámhasználat, főzés, háziasítás vagy iparosítás), s mi a forrása a bölcsességfogak problémájának. E tényezők kumulatív hatása azonban biztos: ma az emberek sokkal puhább ételeket fogyasztanak, mint az őseink, és a szánk nem fejlődik ki a lehetőségei határáig. Következésképpen sok fogorvos azt javasolja, hogy növeljük a ropogós, kemény ételek fogyasztását a gyermekek étrendjében. Továbbá adjunk nekik nyers gyümölcsöt, zöldséget és magvakat, különösen dióféléket, amivel potenciálisan megakadályozhatjuk a bölcsességfogak későbbi kényszerű eltávolítását.
Legjobban: