Egészségügy

A légúti fertőzést úgy a legkönnyebb megakadályozni, ha a kórokozót egyáltalán nem engedjük be a szervezetbe. Ezt szolgálja például a maszk. De permet formájában az orr nyálkahártyájára juttatott gyógyszerek is útját állhatják a betolakodóknak. Ráadásul ez a megoldás olcsó is lehet.

Nem teljesen világos, hogy a szervezetben felhalmozódó felesleges zsír hogyan befolyásolja a sejtek működését, de a statisztikák azt mutatják, hogy az elhízás az új diabéteszes esetek akár felében is szerepet játszhat.

Magyarország az első uniós tagállam, amely a közösségi oltási stratégiát felrúgva az EU-ban még nem engedélyezett oltóanyagokkal is megkezdi a lakosság vakcinációját - számolt be róla a neves amerikai napilap.

A modern nyugati kultúra sok ember számára viszonylagos jólétet teremtett, de ebben a közegben a fizetett munka nemcsak szükségszerűség, hanem az emberek életének központi problémája, ami kimondottan ártalmas lehet.

A depresszióban szenvedők agyában kevesebb asztrocita, vagyis - ahogy a neve is erre utal - csillag alakú agysejt van, mint a mentális egészségi rendellenességgel nem küzdő emberekében.

Az elmúlt évszázadban annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe, ami a klíma felmelegedése révén Dél-Kínát a denevérek által terjesztett koronavírusok hotspotjává tette. Az ottani erdők ugyanis tökéletes élőhellyé váltak a denevérpopulációk számára, csak idő kérdése volt, hogy mikor bukkan fel egy, az embereket is megfertőző vírus.

Mivel a koronavírus elleni védőoltások utáni esetleges tünetek, mellékhatások csekélyek ahhoz a pusztításhoz képest, amit a SARS-CoV-2-fertőzés nyomán kialakuló megbetegedés okozhat, nem érdemes megtagadni magunktól a vakcinát.

A sejtek üzemanyaga a glükóz, hétköznapi nevén szőlőcukor. Éppen egy évszázada, hogy a tudomány felfedezte, de máig nem érti, hogy az olyan gyorsan növekvő sejtek, mint a rákos és az immunsejtek, a glükózt miért nem a leghatékonyabb módon hasznosítják az energiaellátásuk érdekében. Egy új tanulmány erre most meggyőző megoldást kínál, egyszersmind a rák kikapcsolásának lehetőségét is előrevetíti.

Ha valakinél néhány évtizeddel ezelőtt rákot diagnosztizáltak, azt szinte egyenlőnek tekintették a halálos ítélettel. Szerencsére a helyzet sokat javult, mert az orvosok sok mindent feltártak e betegségek folyamatairól, hátteréről, mozgatórugóiról. Így számos jól működő terápiát is kialakíthattak. A hasnyálmirigyrák azonban megőrizte rejtélyességét és veszélyességét.

Annak ellenére, hogy életünk a szívünktől függ, gyakran nem tudjuk, hogy baj van vele. A szívünk egészségének megromlására figyelmeztető korai jelek sokszor más rendellenességre utalnak. Honnan sejthetjük, hogy mégis mivel van baj?

Elindult Oxfordban a világ első oltástanulmánya, amely arra keresi a választ, hogy mennyire befolyásolja a COVID-19 elleni védettséget, ha a védőoltás dózisait eltérő időközt hagyva adják be, illetve különböző típusú oltásokat használnak az első és a második adagnál.

A SARS-CoV-2 vírussal való találkozás, illetve a betegségből való felépülés után immunrendszerünk emlékezni fog a kórokozóra, és elpusztítja, ha megint ráakad. De ennek az immunválasznak a tartóssága nem világos. Új kutatások szerint azonban a súlyos COVID-19 után erősebb immunvédelem alakulhat ki.

Tudjuk, hogy a COVID-19 számos szervet megtámad, de a legnagyobb veszélyben a tüdő van, amelyben komoly károkat okozhat. Korábbi orvosi vélemények szerint ez a későbbiekben súlyos teherként nehezedhet az egészségügyre a maradandó károsodások miatt. Holland kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a legtöbb beteg tüdeje jobban gyógyul, mint remélték.

Az orvosok gyakran használnak vérmintákat a betegségek biomarkereinek ellenőrzésére. Például antitesteket keresnek, amelyek vírusos vagy bakteriális fertőzést jeleznek, vagy citokineket, amelyek a szervezetben megjelenő gyulladásra utalnak. Ezek a biomarkerek azonban nem csak a vérben vannak meg. Megtalálhatók a sejtjeinket körülvevő sűrű folyékony közegben is, de csak kisebb mennyiségben, ami egészen mostanáig megnehezítette a kimutatásukat.

A koronavírus-fertőzés okozta halálozás kockázata az életkor előrehaladtával növekszik: kutatók azt találták, hogy a felfelé ívelő görbe minden további évtizeddel meredekebbé válik.

Ahogy egyre több a COVID-19-ből felgyógyult ember, úgy válik egyre fontosabbá annak megválaszolása, hogy vajon meddig tart az immunitás a SARS-CoV-2-vel szemben.

Az emberiség egyik - sajnálatosan a szegény - fele példátlan ütemben szaporodik, ami globális természeti és társadalmi problémák forrása. A fejlett országokban (ideértve Magyarországot is) a termékenységi ráta azonban csökken, szintén komoly feszültségeket előidézve. Könnyen lehet, hogy ezen végül merőben új, és jelenlegi szemmel már-már bizarr technológiák segíthetnek.

Egy új kutatás egyedülálló betekintést nyújt az agy munkamemória-rendszerének tudatos kitakarításába. A tanulmány azt állítja, hogy vannak különféle módszerek és folyamatok, amelyek segítségével az emberek eltávolíthatják elméjükből a szükségtelennek ítélt gondolatokat. Ám ezek hatékonysága változó.

A testhelyzetünk éjszakáról éjszakára befolyással van számos fiziológiai tényezőre, például a légzésünkre. Ezek döntik el, hogy mennyit alszunk, és mennyire alszunk jól. Ezért mielőtt álomba merülünk, helyezkedjünk el megfelelően, mert így a horkolás is csökkenthető.

A koronavírus-járvány rányomja bélyegét egész életünkre, és már nemcsak az eredeti SARS-CoV-2 vírussal kell megküzdenünk, hanem új változataival is. Infografikában foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat a kórokozóról, változatairól, illetve ezeknek a betegségre és az immunitásra gyakorolt hatásáról.

Elkezdődtek a tömeges oltások, így egyre fontosabb, hogy a természetes úton vagy a vakcina révén megszerzett immunitás mennyi ideig tart. A legújabb kutatási eredmények egyaránt adnak okot bizakodásra és aggodalomra.

A COVID-19 okozta tüdőgyulladás nem azért halálosabb, mint a többi, mert súlyosabb, hanem azért, mert mások a jellemzői.