Egészségügy

Eddig nem volt világos, hogy ha valaki legyőzte a COVID-19-et, akkor tartós védettséget szerzett-e. Számos tanulmány arról írt, hogy a SARS-CoV-2 elleni specifikus antitestek csak néhány hónapig mutathatók ki a gyógyultaknál, és a rövid immunmemória miatt a védelem valószínűleg csak átmeneti. De ez mégsem biztos.

Ha nincs gyógyszerünk egy fertőző betegség gyógyítására, ha nincs oltásunk a megelőzésére, mit tehetünk? Pontosan azt, amit a COVID-19 esetében: maszkot viselünk, betartjuk a higiéniai szabályokat és tartjuk a távolságot másoktól. De előre nem tudható, hogy ezek közül melyik módszer a leghatékonyabb. Egy friss felmérés eredményei erre is rávilágíthatnak.

Az Egészségügyi Világszervezet 2019-es adatai alapján a tbc a leghalálosabb fertőző betegség, amely az emberiséget sújtja, hiszen évente több mint 10 millió embert fertőz meg és több mint 1,4 milliót meg is öl. A kór eredete azonban a közelmúltig nem volt világos.

A rák Magyarországon az egyik vezető halálok. A daganatos betegségekkel kapcsolatban az a legrosszabb, hogy szűréssel és megfelelő kezeléssel számos élet megmenthető lenne. Sokan ezt tudják is, mégsem járunk elég gyakran ellenőrző vizsgálatokra.

Úgy tűnik, hogy a COVID-19 nem kíméli a fogakat sem. Pontosabban a fogínyt és a fogaknak foglalatot adó csontokat támadja, aminek fogvesztés lehet a vége. Ezért egyes szakértők szerint a koronavírussal való találkozás miatt a fogászati problémák súlyosabbá válhatnak, különösen azoknál, akiknek már a betegség előtt is voltak ilyen gondjaik.

Az orvosok rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy a COVID-19 kockázatait növelik bizonyos meglévő krónikus betegségek. Logikusnak tűnik, hogy az immunrendszeri zavarral küzdő betegeknek is van okuk az aggodalomra. De az autoimmun rendellenességeknél nem ilyen világos a helyzet.

Az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki. Egy végzetes láncreakcióval kezdődik, amelyben rosszul "összehajtott" fehérjék tömegei keletkeznek, és szó szerint elárasztják az agyat. A folyamat kiindulását azonban csak most kezdik megfejteni.

Mindannyian tudjuk, hogy bármilyen maszk jobb, mintha nem viselnénk semmit, amivel védhetjük magunkat és a körülöttünk lévő embereket. De ma már azt is tudjuk, hogy egyes maszkok hatékonyabbak vagy kényelmesebbek lehetnek, mint mások.

Egy adott pillanatban körülbelül hét mikroliter könny van a szemünkben, ami körülbelül egy csepp víz tizede. Általában csak sós vízként gondolunk rá, pedig oxigént és tápanyagot juttat a szemünkbe, eltávolítja a szennyeződéseket, a kórokozók elleni első védelmi vonalként szolgál és segíti a sérülések gyógyulását. De ennél sokkal többet is tud.

Számos modell készült arról, hogy a COVID-19 hogyan terjed egyik emberről a másikra, hiszen az utóbbi évtizedek legnagyobb világjárványának megfékezéséhez meg kell érteni ezeket a folyamatokat. Nemrégiben készült el egy olyan tanulmány, amely nagyobb perspektívából nézte meg rengeteg ember mozgása és a járvány terjedése közötti összefüggéseket.

A koronavírus-járvány második hulláma minden téren változásokat, nehézségeket hozott, a legnagyobb nyomás mégis az egészségügyben dolgozókra nehezedik. Szakértőket és érintetteket kérdeztünk arról, hogyan és mivel tudnak a civilek a legjobban segíteni azoknak, akik nap mint nap a koronavírusos betegekért dolgoznak.

Az új koronavírus okozta fertőzésből felépülők ötöde pszichés nehézségekkel szembesülhet. Aggodalomra ad okot, hogy a betegség a demencia esélyét is fokozhatja.

A COVID-19 járvány sokkal súlyosabbá vált, mint a megjelenésekor gondoltuk. A SARS-CoV-2 vírus nem halálosabb, hanem makacsabb, alattomosabb és trükkösebb bárminél, amit eddig láttunk. Ezért a társadalmak, közösségek és a gazdaság járványból való felgyógyulása is lassabb lesz a vártnál.

A nagy mennyiségű C-vitamin szedése sok embernél előnyös lehet a koronavírus elleni védekezés szempontjából, de öregedéskutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a hatékonyság kulcsfontosságú tényezője az elegendően magas természetes transzporter szint, ami ahhoz kell, hogy elég vitamin jusson a sejtek belsejébe.

Ma már mindenki maszkot visel nyilvános zárt térben, és gyakran az utcán is, hogy védekezzen a SARS-CoV-2 ellen, lassítva a COVID-19 járványt. Egyre többször látni kilégzőszelepes maszkokat is, amelyekről azonban tudományos alapossággal elkészített videók bizonyítják, hogy nem lassítják a betegség terjedését.

A VEXAS vérrögöket képez a vénákban, visszatérő lázat és tüdő-rendellenességeket okoz, valamint a nyomában úgynevezett sejtnedvüregek alakulnak ki a csontvelőben található mieloid sejtekben. Nem olyan régen még senki sem tudott róla, hogy létezik.

A protézisekkel, implantátumokkal az a legnagyobb baj, hogy nem maradnak a helyükön, tehát rögzíteni kell őket. A csavarok, a különféle (például hőre vagy nyomásra kötő) ragasztók alkalmazása elég sok bonyodalommal jár, és olykor hátráltatja a beteg felépülését. Egy új technológia ennek teljesen véget vethet.

A koronavírus-fertőzésben szenvedők jelentős részének szervezetében vérrögök is képződnek. Egy új tanulmány elmagyarázza, hogyan alakulhatnak ki ezek.

A koronavírus elleni vakcinakísérletekből nem derül ki, hogy életet mentenek-e, megakadályozzák-e a súlyos betegségeket vagy leállítják-e a fertőzés továbbadását. Hát akkor mit vizsgálnak, és miért? Itt a válasz.

A testi egészség megőrzéséhez szükséges lépéseket a legtöbb ember ha nem is gyakorolja, kívülről fújja. Egy új kutatás most azt térképezte fel, hogy a lelki egészség, és az agy működésének egészsége milyen módszerekkel tartható fenn, különösen egy bezárkózásra kényszerítő járvány idején.

A tudósok olyan molekuláris folyamatokat fedeztek fel a vesesejtekben, amelyek vonzzák és táplálják a COVID-19-et. Noha a tüdő a COVID-19 citokinviharának fő célpontja, a vesék is komoly veszélyben vannak. Különösen a cukorbetegek vannak kitéve nagy kockázatnak.

Munka közben kutyafuttában bekapunk néhány falatot? Ismerős helyzet? Ha igen, akkor jobb lenne változtatunk ezen, mert a túl gyors, kevés rágással kivitelezett étkezés különböző bajok forrása lehet.