A szöveteinket és az azokat alkotó sejteket folyamatosan fizikai hatások érik, amelyek akár molekuláris szinten is befolyásolhatják a működésüket. Hogy ebből ne legyen nagyobb baj - például egy bokán rúgástól ne kapjunk rákot - arról egy speciális védelmi rendszer gondoskodik.
Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és különösen a tüdőt veszi igénybe. Ezért logikus az a következtetés, hogy a dohányzás növeli a COVID-19 kockázatát. De ezt egyelőre (jelentős mértékben a felmérések során alkalmazott módszerek miatt) nem sikerült bizonyítani.
Azok, akiknél demenciát állapítanak meg, nagyobb valószínűséggel feledkeztek meg a számláik befizetéséről már hat évvel a betegség klinikai diagnózisa előtt - erre jutott a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola és a Federal Reserve Kormányzótanács kutatása.
Eddig nem volt világos, hogy ha valaki legyőzte a COVID-19-et, akkor tartós védettséget szerzett-e. Számos tanulmány arról írt, hogy a SARS-CoV-2 elleni specifikus antitestek csak néhány hónapig mutathatók ki a gyógyultaknál, és a rövid immunmemória miatt a védelem valószínűleg csak átmeneti. De ez mégsem biztos.
Ha nincs gyógyszerünk egy fertőző betegség gyógyítására, ha nincs oltásunk a megelőzésére, mit tehetünk? Pontosan azt, amit a COVID-19 esetében: maszkot viselünk, betartjuk a higiéniai szabályokat és tartjuk a távolságot másoktól. De előre nem tudható, hogy ezek közül melyik módszer a leghatékonyabb. Egy friss felmérés eredményei erre is rávilágíthatnak.
Az Egészségügyi Világszervezet 2019-es adatai alapján a tbc a leghalálosabb fertőző betegség, amely az emberiséget sújtja, hiszen évente több mint 10 millió embert fertőz meg és több mint 1,4 milliót meg is öl. A kór eredete azonban a közelmúltig nem volt világos.
Úgy tűnik, hogy a COVID-19 nem kíméli a fogakat sem. Pontosabban a fogínyt és a fogaknak foglalatot adó csontokat támadja, aminek fogvesztés lehet a vége. Ezért egyes szakértők szerint a koronavírussal való találkozás miatt a fogászati problémák súlyosabbá válhatnak, különösen azoknál, akiknek már a betegség előtt is voltak ilyen gondjaik.
Az orvosok rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy a COVID-19 kockázatait növelik bizonyos meglévő krónikus betegségek. Logikusnak tűnik, hogy az immunrendszeri zavarral küzdő betegeknek is van okuk az aggodalomra. De az autoimmun rendellenességeknél nem ilyen világos a helyzet.
Az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki. Egy végzetes láncreakcióval kezdődik, amelyben rosszul "összehajtott" fehérjék tömegei keletkeznek, és szó szerint elárasztják az agyat. A folyamat kiindulását azonban csak most kezdik megfejteni.
Egy adott pillanatban körülbelül hét mikroliter könny van a szemünkben, ami körülbelül egy csepp víz tizede. Általában csak sós vízként gondolunk rá, pedig oxigént és tápanyagot juttat a szemünkbe, eltávolítja a szennyeződéseket, a kórokozók elleni első védelmi vonalként szolgál és segíti a sérülések gyógyulását. De ennél sokkal többet is tud.
Számos modell készült arról, hogy a COVID-19 hogyan terjed egyik emberről a másikra, hiszen az utóbbi évtizedek legnagyobb világjárványának megfékezéséhez meg kell érteni ezeket a folyamatokat. Nemrégiben készült el egy olyan tanulmány, amely nagyobb perspektívából nézte meg rengeteg ember mozgása és a járvány terjedése közötti összefüggéseket.
A koronavírus-járvány második hulláma minden téren változásokat, nehézségeket hozott, a legnagyobb nyomás mégis az egészségügyben dolgozókra nehezedik. Szakértőket és érintetteket kérdeztünk arról, hogyan és mivel tudnak a civilek a legjobban segíteni azoknak, akik nap mint nap a koronavírusos betegekért dolgoznak.
A COVID-19 járvány sokkal súlyosabbá vált, mint a megjelenésekor gondoltuk. A SARS-CoV-2 vírus nem halálosabb, hanem makacsabb, alattomosabb és trükkösebb bárminél, amit eddig láttunk. Ezért a társadalmak, közösségek és a gazdaság járványból való felgyógyulása is lassabb lesz a vártnál.
A nagy mennyiségű C-vitamin szedése sok embernél előnyös lehet a koronavírus elleni védekezés szempontjából, de öregedéskutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a hatékonyság kulcsfontosságú tényezője az elegendően magas természetes transzporter szint, ami ahhoz kell, hogy elég vitamin jusson a sejtek belsejébe.
Ma már mindenki maszkot visel nyilvános zárt térben, és gyakran az utcán is, hogy védekezzen a SARS-CoV-2 ellen, lassítva a COVID-19 járványt. Egyre többször látni kilégzőszelepes maszkokat is, amelyekről azonban tudományos alapossággal elkészített videók bizonyítják, hogy nem lassítják a betegség terjedését.
A protézisekkel, implantátumokkal az a legnagyobb baj, hogy nem maradnak a helyükön, tehát rögzíteni kell őket. A csavarok, a különféle (például hőre vagy nyomásra kötő) ragasztók alkalmazása elég sok bonyodalommal jár, és olykor hátráltatja a beteg felépülését. Egy új technológia ennek teljesen véget vethet.
Ma fátyolfelhős vagy derült lesz az ég. A délies szél a Dunántúl nyugati felén megélénkül, helyenként meg is erősödik. Késő este -2 és +10 fok között várható a hőmérséklet, a szelesebb délnyugati vidékeken lesz enyhébb az idő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
