Az emberek egy kisebb része rosszul vagy sehogy sem viseli a maszkot. Ez még olyan helyeken is előfordul (tipikusan az üzletekben), ahol pedig jogszabály írja elő az arc eltakarását. Egyesek talán úgy gondolják, hogy a személyes kényelmük fontosabb, mint más emberek élete, pedig ez a hozzáállás komoly veszélyt jelenthet.
Mint a hibás immunválasz miatt kialakuló betegségek általában, a szisztémás szklerózis vagy szkleroderma is nehezen diagnosztizálható, mert a tünetei változatosak, az enyhe hatásoktól egészen a fogyatékosságig terjedhetnek. Ráadásul jellemzői gyakran hasonlóak más betegségek, például a szisztémás lupus erythematosushoz (SLE) és a reumatoid artritisz tüneteihez.
A rendkívül forró időjárás jelentősen megterheli a szervezetet. Aki tanult fizikát tudja, hogy a hőmérséklet-emelkedés hőtágulást idéz elő, ami a zárt rendszerekben a nyomás növekedését idézi elő. Ezek szerint azokra, akinek eleve magas a vérnyomásuk, a kánikula komoly fenyegetést jelent. Vagy mégsem? Vagy nem úgy?
Egy új tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) még a korai felnőttkorban az "elhízott" tartománytól a "túlsúlyos" tartományba csúsznak vissza, fele akkora a korai halál kockázata. A középkorúak vagy idősebbek fogyása azonban már nem csökkentette jelentősen a korai halál valószínűségét.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) a legfrissebb információk alapján új útmutatót adott ki a COVID-19-ből felépült betegek számára. Ebben arra is kitérnek a szakemberek, hogy mennyi ideig képes az egyszer már megfertőzödött személy ellenállni az új koronavírus ismételt támadásainak.
Mára széles körben elfogadottá vált, hogy a vírusellenes védekezés egyik fontos művelete a kézmosás és a kézfertőtlenítés. Utóbbit azonban sokan úgy értelmezik, hogy elég egy kis fertőtlenítőt szétkenni a kezükön, és a veszély már el is múlt. Infografikánk megmutatja, mikor érezhetjük magunkat biztonságban.
Az orvosok évszázadok óta felhasználják a placebó erejét. A 20. század közepéig rendszeresen adtak placebót a betegeknek, és az akkoriban orvosi etikával foglalkozók ezt "szükséges megtévesztésnek" nevezték. Más megközelítésben felkérték a szervezetet, hogy gyógyítsa magát. Hogy jól tették, arra most újabb bizonyíték van.
A járványtanban az endémia egy bizonyos betegség megszokott előfordulását jelenti egy adott népességben. Amikor egy vírus endemikussá válik, tulajdonképpen belakja magát egy meghatározott terület, például egy ország populációjába. A SARS-CoV-2-nek ez sikerült a világ legtöbb országában.
Aki hajlamos arcokat felfedezni a körülötte lévő élettelen tárgyakban, például egy felhőben, egy fatörzs odvaiban és göcsörtjeiben vagy egyes sziklaalakzatokban, biztos lehet benne, hogy nincs egyedül. De miért keresi vajon az agyunk az élőt a holt anyagban is?
A legutóbbi jelentések alapján az új koronavírussal fertőződöttek száma megközelíti a 22 milliót, a COVID-19-ben elhunytaké pedig a 770 ezret. Ezek a számok nyilvánvalóan tovább emelkednek még, hiszen a járványnak koránt sincs vége. De mit jelentenek ezek az értékek más halálos betegségek adataihoz és más halálokokhoz viszonyítva?
Jön a koronavírus-járvány második hulláma, amelynek előszele egyes szakértők szerint már itt is van. Az első hullám idején megtanultuk, hogy a távolágtartás, a kézmosás és fertőtlenítés és a maszkviselés hogyan óvhat meg a fertőzéstől. Van azonban más is a hétköznapi tevékenységünk során, amire figyelnünk kell.
A testtömeg-index vagy a BMI fogalmával már a legtöbb embert találkozott, sőt az online kalkulátorok segítségével talán meg is határozta a saját mutatószámát. Csakhogy a BMI használhatósága elég korlátozott. Más is kell hozzá, hogy helyes képet nyerjünk az egészségi állapotunkról és a bennünket fenyegető betegségek kockázatáról.
Tudjuk, hogy az alkohol - különösen, ha gyakran és túlzott mértékben fogyasztjuk - súlyos veszélyt jelenthet egészségünkre. A COVID-19 esetében pedig az alkoholfogyasztás miatt legyengült immunrendszer egyet jelent a betegség növekvő kockázatával és a potenciálisan súlyos szövődmények megjelenésével.
A hipermutáció egy olyan szokatlan esemény, amely sok hasonló mutációhoz vezethet egyszerre, súlyosan károsítva a genetikai anyagunkat és potenciálisan rákot okozva. A lokális hipermutáció legismertebb típusa a mutációs zuhany vagy zivatar kis területen, például egyetlen génnél eredményez számos genetikai változást.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is figyelmeztetett, hogy nem csak a koronavírus-pandémiával, hanem a hozzákapcsolódó álhíráradattal, a infodémiával is meg kell küzdeni. Vajon miért hisznek az emberek olykor még az életveszélyes ostobaságokban is?
A koronavírussal való megfertőződés szempontjából a legveszélyesebb hely a háztartás - derítette ki egy nemrégiben megjelent tanulmány. Azaz fontos mindent megtenni azért, hogy a betegséget kívül tartsuk az otthonunkon, és azoknak az embereknek a körén, akikkel gyakran és tartósan érintkezünk.
Noha a COVID-19 világjárványának számos vonása még nem teljesen ismert, de azt mégis tudjuk, hogyan érhet véget. A vírus terjedése akkor kezdhet majd lassulni és szűnhet meg teljesen, ha elég sok ember fejlesztett ki immunitását a SARS-CoV-2 ellen. Az viszont a folyamat szempontjából lényegtelen, hogy ez megfertőződés vagy oltás hatására következik-e be.
A Lyme-kór, amelyet egy kullancsban élő baktérium okoz, a tünetei alapján könnyen összetéveszthető más betegségekkel. Ezt különösen érdemes fejben tartani a mostani járvány idején, mert a borzongás, hidegrázás, enyhe láz, fáradtság és a fájdalmas ízületek egyaránt utalhatnak koronavírus-fertőzésre és Lyme-kórra is.
A koronavírus-fertőzés korai szakaszában az orvosoknak eddig nem volt támpontjuk, amiből a betegség várható súlyosságára következtethettek volna. Egy új számítógépes alkalmazás azonban képes elkülöníteni a COVID-19 egyes típusait, egyben előrevetíti az adott eset súlyosságát és a kórházi ápolás során szükséges lélegeztetési igényt.
Kezdetben a legtöbb helyen derült lesz az ég, így a szélcsendes, hóval borított tájakon köd képződik, majd az éjszaka második felében északnyugat felől alacsonyszintű felhőzet terjeszkedik fölénk, azonban a déli és keleti megyékben még reggel is gyengén felhős vagy derült maradhat az ég. Csapadék nem várható. A délies szél a Dunántúlon többfelé élénk, néhol erős marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +9 fok között várható, a délnyugati részeken lesz az enyhébb, északkeleten a hidegebb idő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
