Mára széles körben elfogadottá vált, hogy a vírusellenes védekezés egyik fontos művelete a kézmosás és a kézfertőtlenítés. Utóbbit azonban sokan úgy értelmezik, hogy elég egy kis fertőtlenítőt szétkenni a kezükön, és a veszély már el is múlt. Infografikánk megmutatja, mikor érezhetjük magunkat biztonságban.
Az orvosok évszázadok óta felhasználják a placebó erejét. A 20. század közepéig rendszeresen adtak placebót a betegeknek, és az akkoriban orvosi etikával foglalkozók ezt "szükséges megtévesztésnek" nevezték. Más megközelítésben felkérték a szervezetet, hogy gyógyítsa magát. Hogy jól tették, arra most újabb bizonyíték van.
A járványtanban az endémia egy bizonyos betegség megszokott előfordulását jelenti egy adott népességben. Amikor egy vírus endemikussá válik, tulajdonképpen belakja magát egy meghatározott terület, például egy ország populációjába. A SARS-CoV-2-nek ez sikerült a világ legtöbb országában.
Aki hajlamos arcokat felfedezni a körülötte lévő élettelen tárgyakban, például egy felhőben, egy fatörzs odvaiban és göcsörtjeiben vagy egyes sziklaalakzatokban, biztos lehet benne, hogy nincs egyedül. De miért keresi vajon az agyunk az élőt a holt anyagban is?
A legutóbbi jelentések alapján az új koronavírussal fertőződöttek száma megközelíti a 22 milliót, a COVID-19-ben elhunytaké pedig a 770 ezret. Ezek a számok nyilvánvalóan tovább emelkednek még, hiszen a járványnak koránt sincs vége. De mit jelentenek ezek az értékek más halálos betegségek adataihoz és más halálokokhoz viszonyítva?
Jön a koronavírus-járvány második hulláma, amelynek előszele egyes szakértők szerint már itt is van. Az első hullám idején megtanultuk, hogy a távolágtartás, a kézmosás és fertőtlenítés és a maszkviselés hogyan óvhat meg a fertőzéstől. Van azonban más is a hétköznapi tevékenységünk során, amire figyelnünk kell.
A testtömeg-index vagy a BMI fogalmával már a legtöbb embert találkozott, sőt az online kalkulátorok segítségével talán meg is határozta a saját mutatószámát. Csakhogy a BMI használhatósága elég korlátozott. Más is kell hozzá, hogy helyes képet nyerjünk az egészségi állapotunkról és a bennünket fenyegető betegségek kockázatáról.
Tudjuk, hogy az alkohol - különösen, ha gyakran és túlzott mértékben fogyasztjuk - súlyos veszélyt jelenthet egészségünkre. A COVID-19 esetében pedig az alkoholfogyasztás miatt legyengült immunrendszer egyet jelent a betegség növekvő kockázatával és a potenciálisan súlyos szövődmények megjelenésével.
A hipermutáció egy olyan szokatlan esemény, amely sok hasonló mutációhoz vezethet egyszerre, súlyosan károsítva a genetikai anyagunkat és potenciálisan rákot okozva. A lokális hipermutáció legismertebb típusa a mutációs zuhany vagy zivatar kis területen, például egyetlen génnél eredményez számos genetikai változást.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is figyelmeztetett, hogy nem csak a koronavírus-pandémiával, hanem a hozzákapcsolódó álhíráradattal, a infodémiával is meg kell küzdeni. Vajon miért hisznek az emberek olykor még az életveszélyes ostobaságokban is?
A koronavírussal való megfertőződés szempontjából a legveszélyesebb hely a háztartás - derítette ki egy nemrégiben megjelent tanulmány. Azaz fontos mindent megtenni azért, hogy a betegséget kívül tartsuk az otthonunkon, és azoknak az embereknek a körén, akikkel gyakran és tartósan érintkezünk.
Noha a COVID-19 világjárványának számos vonása még nem teljesen ismert, de azt mégis tudjuk, hogyan érhet véget. A vírus terjedése akkor kezdhet majd lassulni és szűnhet meg teljesen, ha elég sok ember fejlesztett ki immunitását a SARS-CoV-2 ellen. Az viszont a folyamat szempontjából lényegtelen, hogy ez megfertőződés vagy oltás hatására következik-e be.
A Lyme-kór, amelyet egy kullancsban élő baktérium okoz, a tünetei alapján könnyen összetéveszthető más betegségekkel. Ezt különösen érdemes fejben tartani a mostani járvány idején, mert a borzongás, hidegrázás, enyhe láz, fáradtság és a fájdalmas ízületek egyaránt utalhatnak koronavírus-fertőzésre és Lyme-kórra is.
A koronavírus-fertőzés korai szakaszában az orvosoknak eddig nem volt támpontjuk, amiből a betegség várható súlyosságára következtethettek volna. Egy új számítógépes alkalmazás azonban képes elkülöníteni a COVID-19 egyes típusait, egyben előrevetíti az adott eset súlyosságát és a kórházi ápolás során szükséges lélegeztetési igényt.
Átlagosan 7-9 óra éjszakai alvásra van szüksége a felnőtteknek ahhoz, hogy kipihent állapotban kezdhessék a napot, és a szervezetük is egyensúlyban maradjon. Sokan küzdenek azonban alvási nehézségekkel, és jó páran tapasztalatból ismerik az elégtelen alvás kellemetlen következményeit. Vajon mi okozza, hogy nem jön álom a szemünkre?
Az új koronavírus támadása teljesen készületlenül érte a tudományos közösséget, így a korai kutatások és tapasztalatok alapján igyekeztek a tudósok következtetéseket levonni, hogy minél előbb felvehessék a harcot a kórokozóval. Ez nem ment ellentmondások nélkül, például a vércsoportok és a COVID-19 betegség kapcsolatának feltárásakor sem. A kép még ma sem tiszta.
Ahhoz, hogy jól működjön az emberi szervezet, aludni kell, méghozzá elegendő mennyiségűt. De ez sem teljesen elég, jól is kell aludni. A helyes alvási szokások megtanulhatók. A betartásukkal jelentős mértékben oldható a stressz, ami alapvető a testi és lelki egészséghez.
Tudjuk, hogy különféle fertőző betegségek szezonális mintázatot követnek, és az időjárás változásával az esetszám emelkedik vagy csökken. Erre a legjobb példa a mindenki által ismert influenza. A SARS-CoV-2-ről - a COVID-19-et kiváltó koronavírusról - azonban olyan kevés a tapasztalat, hogy a viselkedését egyelőre nehéz megjósolni. Ám vannak már arra utaló adatok és ismeretek, hogy a vírus bizonyos mértékig szezonálissá válhat.
A szívverés, de más testi folyamatok is meglepő szerepet játszanak a környzetünkből érkező információk felfogásában és megismerésében. Bármilyen különösen hangzik, a szívünk valóban az érzés és észlelés helye, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt régen naivan feltételezték.
A legutóbbi adatok alapján a koronavírus-járvány újra erőre kap a világ több pontján, így azokban az országokban is, ahová a magyar turisták előszeretettel utaznak. A hatóságok azt állítják, hogy az itthoni nyaralás ezért most biztonságosabb, mint a külföldi. De hogyan fokozhatják a biztonságukat az utazók, akár belföldre, akár külföldre tartsanak?
A ködfoltok feloszlása után túlnyomóan derült idő várható, majd napnyugta után újra fátyolfelhőzet érkezik nyugat, északnyugat felől. Csapadék nem lesz. A délkeleti, keleti szelet csak kevés helyen - főként Sopronnál és a Fertő térségében - kísérhetik élénk lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 13 fok között alakul. Most olyan összetett a légköri helyzet, hogy a hideg, és a melegfrontra érzékenyek szervezetét is megterhelheti az időjárás.
