Átlagosan 7-9 óra éjszakai alvásra van szüksége a felnőtteknek ahhoz, hogy kipihent állapotban kezdhessék a napot, és a szervezetük is egyensúlyban maradjon. Sokan küzdenek azonban alvási nehézségekkel, és jó páran tapasztalatból ismerik az elégtelen alvás kellemetlen következményeit. Vajon mi okozza, hogy nem jön álom a szemünkre?
Az új koronavírus támadása teljesen készületlenül érte a tudományos közösséget, így a korai kutatások és tapasztalatok alapján igyekeztek a tudósok következtetéseket levonni, hogy minél előbb felvehessék a harcot a kórokozóval. Ez nem ment ellentmondások nélkül, például a vércsoportok és a COVID-19 betegség kapcsolatának feltárásakor sem. A kép még ma sem tiszta.
Ahhoz, hogy jól működjön az emberi szervezet, aludni kell, méghozzá elegendő mennyiségűt. De ez sem teljesen elég, jól is kell aludni. A helyes alvási szokások megtanulhatók. A betartásukkal jelentős mértékben oldható a stressz, ami alapvető a testi és lelki egészséghez.
Tudjuk, hogy különféle fertőző betegségek szezonális mintázatot követnek, és az időjárás változásával az esetszám emelkedik vagy csökken. Erre a legjobb példa a mindenki által ismert influenza. A SARS-CoV-2-ről - a COVID-19-et kiváltó koronavírusról - azonban olyan kevés a tapasztalat, hogy a viselkedését egyelőre nehéz megjósolni. Ám vannak már arra utaló adatok és ismeretek, hogy a vírus bizonyos mértékig szezonálissá válhat.
A szívverés, de más testi folyamatok is meglepő szerepet játszanak a környzetünkből érkező információk felfogásában és megismerésében. Bármilyen különösen hangzik, a szívünk valóban az érzés és észlelés helye, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt régen naivan feltételezték.
A legutóbbi adatok alapján a koronavírus-járvány újra erőre kap a világ több pontján, így azokban az országokban is, ahová a magyar turisták előszeretettel utaznak. A hatóságok azt állítják, hogy az itthoni nyaralás ezért most biztonságosabb, mint a külföldi. De hogyan fokozhatják a biztonságukat az utazók, akár belföldre, akár külföldre tartsanak?
Ahhoz, hogy egy betegben egy bizonyos vírust azonosítani lehessen, már intim részleteket kell ismerni a kórokozóról. Ennek alapján tervezhető meg az a vizsgálat, amely a vírus genetikai anyagának egy meghatározott, azonosításra alkalmas részét megtalálja és lemásolja. Mostantól működik a lézeres letapogatás is.
A COVID-19-et kezdetben légúti betegségként határozták meg, de aztán a tapasztalatok alapján az orvosok ráébredtek, hogy az egész szervezetet támadó kórral van dolguk. A SARS-CoV-2 nem csak a tüdőt, hanem más szerveket is súlyosan károsíthat. Most mutatták be az első átfogó áttekintést az új koronavírus pusztításáról.
Újabb bizonyítékok kerültek elő a koronavírus komoly egészségromboló hatásáról. A kórházban kezelt COVID-19-es betegek szívvizsgálatai számos olyan rendellenességet tártak fel, amelyek súlyos esetekben akár életveszélyesen is károsíthatják a szerv vérkeringető képességét.
A futás az ember természetes képessége a gyors helyváltoztatásra, de manapság inkább testedzési célból szaladgálunk. Már aki hajlandó erre. A többség nehéz, kifulladással, izomfájdalommal járó munkának véli, s nehezen szánja rá magát. Pedig ha mindenki ismerné a futás fizikai és lelki hatásait, biztosan többen húznának cipőt, hogy kocogni induljanak. Infografika.
Az öregedő emberek gyakran tapasztalják, hogy lassabban kezelik a pénzügyeket. Nehezebben számolják ki a pénztárnál a visszajáró összegét, vagy válogatják ki a szükséges aprót. De nehézségeik lehetnek a kártyahitelük kiegyenlítéséhez szükséges összeg kiszámításával is. A pénzügyek kezelésének problémái előre jelezhetik a demenciát, és a jelenség kapcsolatban állhat az agyban lerakódott fehérje mennyiségével.
A feketehimlő szörnyű csapás volt az emberiségre, hiszen legalább százmillió embert ölt meg az évszázadok során. Már a 3000-4000 éves egyiptomi múmiákon is felfedezhetők a betegség nyomai, de az eredete továbbra is homályba vész. Kérdés, hogy a legrégebb óta ismert vírusfertőzés tanulmányozása segíthet-e legyőzni a COVID-19-et.
Hamarosan az ismeretlen baktériumok gyors DNS-szekvenálása fogja segíteni az orvosokat, hogy meghatározzák, milyen antibiotikumokkal kezeljék a pácienseiket. Ez a beavatkozási időt napokról órákra csökkentheti, és mérsékli az össz antibiotikum-felhasználást. A szükséges eszköz és adatfeldolgozó alkalmazás már elkészült.
A tabutémák egyike, amelyről a nők ritkán beszélnek az orvosukkal, az alacsony libidó. Sokaknak ugyanis kényelmetlen lehet arról társalogni, hogy hiányzik a szex iránti vágyuk, vagy nem élvezik a szexet annak ellenére, hogy korábban más volt a helyzet. Vannak jelek azonban, amelyek arra intenek, hogy érdemes szakembert felkeresni.
Az emúlt hétfőn volt a zoonózis világnap, arra emlékezve, hogy 1885. július 6-án Louis Pasteur sikeresen beadta az első veszettség elleni oltást. A fertőzött állat harapásával az emberi szervezetbe jutó vírus fájdalmas halált okoz vakcina nélkül. Most megint egy állati eredetű halálos kórokozóval harcol a világ.
Ha körülnézünk az utcán, a közterületeken, az üzletekben, azt tapasztaljuk, hogy múlóban van a koronavírustól való félelem. A távolságtartás csökken, egyre többen hagyják el a maszk viselését vagy hordják helytelenül a védőeszközt. A statisztikák azonban arra vallanak, hogy csalóka lehet ez a biztonságérzet.
Sokan úgy gondolják, hogy a kánikula rosszul hat a vérnyomásra. De ez tévedés, hiszen a szervezet hőszabályozása gondoskodik róla, hogy testünk hőmérséklete optimális maradjon. A nagy melelegtől nem leszünk lázasak. A külső hőmérsékletnek tehát nincs hatása a vérnyomásra. Ettől még léteznek szezonális módszerek, melyekkel a vérnyomás nyáron (is) csökkenthető.
Nehéz lenne megmondani, hogy a koronavírus-járvány hányféle módon gyakorol negatív hatást az életünkre, még akkor is, ha nem kapjuk el a COVID-19 betegséget. A legnyilvánvalóbb közösségi és gazdasági károk mellett a krónikus betegségek (így a rák) kezelésének késése, elmaradása komoly terheket ró a társadalmakra, azaz mindenkire.
A Szovjetunióban a hidegháború alatt kifejlesztett, nem toxikus fertőtlenítőszerekben óriási lehetőségek rejlenek a fertőzések elleni harcban. A világ számára például eddig nem ismert anyagok közül a miramisztin egyenesen az űrhajózásból érkezik. Többek között képes a koronavírusokat is megölni.
A kevés alvás jelei általánosan ismertek: fáradtság, kimerültség, koncentrálási nehézség, esetleg ingerlékenység. Az elhúzódó alváshiány következményeit - ideértve a zavartságot, a paranoiát és hallucinációkat - azonban csak kevés ember tapasztalja meg. A rossz alvás mégis sokmillió ember életét keseríti meg, így az okok megértése alapvetően fontos.
A francia Nemzeti Tudományos Tanács négy valószínű forgatókönyvet vázolt fel a Covid-19-járvány lehetséges jövőjéről. A legjobb esetben a vírus terjedése ellenőrzés alatt marad, a legrosszabban pedig "kritikus" egészségügyi válság alakul ki. Van olyan, amit átvehetnénk a franciák gondolkodásából.
Az érelmeszesedés - az artériák megkeményedése és beszűkülése - kikövezheti az utat a súlyos, akár halálos keringési betegségek számára. A ritmuszavarok, szívroham, stroke, krónikus vesebetegség és egyéb kórok kialakulásának kockázata azonban jelentősen csökkenthető saját erőnkből is, testmozgással.
Talán olyan módon is halálos áldozatokat szed a koronavírus-járvány, amire egyébként vírusfertőzések esetén nem gondolnánk. A közösségi távolságtartás, az elszigetelődés fokozódása ugyanis felerősítheti az öngyilkos gondolatokat. A pandémia miatt kialakuló gazdasági válság pedig erre még rátehet egy lapáttal.
Az emberek (különösen a nők) életük során két dolgot egyszer vagy sokszor biztosan szeretnének elérni a hajukkal: vagy az egyenes szálakat begöndöríteni, vagy a göndör hajat kisimítani. Úgy tűnik, hogy az utóbbi a nehezebb feladat, amire tudományos magyarázat is van.
Az alacsonyszintű felhőzet tovább halad kelet, délkelet felé, emellett a magasabb légrétegekben is érkeznek felhőtömbök, de az északkeleti harmadot leszámítva pár órás napsütésre van kilátás. Számottevő csapadék nem várható. Az északnyugatira forduló szelet az ország délnyugati felén általában élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a tartósabban borult vidékeken ennél több fokkal hidegebb lesz, míg a Dél-Dunántúlon 14, 15 fok körüli csúcsértékek is előfordulnak. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
