Ahhoz, hogy egy betegben egy bizonyos vírust azonosítani lehessen, már intim részleteket kell ismerni a kórokozóról. Ennek alapján tervezhető meg az a vizsgálat, amely a vírus genetikai anyagának egy meghatározott, azonosításra alkalmas részét megtalálja és lemásolja. Mostantól működik a lézeres letapogatás is.
A COVID-19-et kezdetben légúti betegségként határozták meg, de aztán a tapasztalatok alapján az orvosok ráébredtek, hogy az egész szervezetet támadó kórral van dolguk. A SARS-CoV-2 nem csak a tüdőt, hanem más szerveket is súlyosan károsíthat. Most mutatták be az első átfogó áttekintést az új koronavírus pusztításáról.
Újabb bizonyítékok kerültek elő a koronavírus komoly egészségromboló hatásáról. A kórházban kezelt COVID-19-es betegek szívvizsgálatai számos olyan rendellenességet tártak fel, amelyek súlyos esetekben akár életveszélyesen is károsíthatják a szerv vérkeringető képességét.
A futás az ember természetes képessége a gyors helyváltoztatásra, de manapság inkább testedzési célból szaladgálunk. Már aki hajlandó erre. A többség nehéz, kifulladással, izomfájdalommal járó munkának véli, s nehezen szánja rá magát. Pedig ha mindenki ismerné a futás fizikai és lelki hatásait, biztosan többen húznának cipőt, hogy kocogni induljanak. Infografika.
Az öregedő emberek gyakran tapasztalják, hogy lassabban kezelik a pénzügyeket. Nehezebben számolják ki a pénztárnál a visszajáró összegét, vagy válogatják ki a szükséges aprót. De nehézségeik lehetnek a kártyahitelük kiegyenlítéséhez szükséges összeg kiszámításával is. A pénzügyek kezelésének problémái előre jelezhetik a demenciát, és a jelenség kapcsolatban állhat az agyban lerakódott fehérje mennyiségével.
A feketehimlő szörnyű csapás volt az emberiségre, hiszen legalább százmillió embert ölt meg az évszázadok során. Már a 3000-4000 éves egyiptomi múmiákon is felfedezhetők a betegség nyomai, de az eredete továbbra is homályba vész. Kérdés, hogy a legrégebb óta ismert vírusfertőzés tanulmányozása segíthet-e legyőzni a COVID-19-et.
Hamarosan az ismeretlen baktériumok gyors DNS-szekvenálása fogja segíteni az orvosokat, hogy meghatározzák, milyen antibiotikumokkal kezeljék a pácienseiket. Ez a beavatkozási időt napokról órákra csökkentheti, és mérsékli az össz antibiotikum-felhasználást. A szükséges eszköz és adatfeldolgozó alkalmazás már elkészült.
A tabutémák egyike, amelyről a nők ritkán beszélnek az orvosukkal, az alacsony libidó. Sokaknak ugyanis kényelmetlen lehet arról társalogni, hogy hiányzik a szex iránti vágyuk, vagy nem élvezik a szexet annak ellenére, hogy korábban más volt a helyzet. Vannak jelek azonban, amelyek arra intenek, hogy érdemes szakembert felkeresni.
Az emúlt hétfőn volt a zoonózis világnap, arra emlékezve, hogy 1885. július 6-án Louis Pasteur sikeresen beadta az első veszettség elleni oltást. A fertőzött állat harapásával az emberi szervezetbe jutó vírus fájdalmas halált okoz vakcina nélkül. Most megint egy állati eredetű halálos kórokozóval harcol a világ.
Ha körülnézünk az utcán, a közterületeken, az üzletekben, azt tapasztaljuk, hogy múlóban van a koronavírustól való félelem. A távolságtartás csökken, egyre többen hagyják el a maszk viselését vagy hordják helytelenül a védőeszközt. A statisztikák azonban arra vallanak, hogy csalóka lehet ez a biztonságérzet.
Sokan úgy gondolják, hogy a kánikula rosszul hat a vérnyomásra. De ez tévedés, hiszen a szervezet hőszabályozása gondoskodik róla, hogy testünk hőmérséklete optimális maradjon. A nagy melelegtől nem leszünk lázasak. A külső hőmérsékletnek tehát nincs hatása a vérnyomásra. Ettől még léteznek szezonális módszerek, melyekkel a vérnyomás nyáron (is) csökkenthető.
Nehéz lenne megmondani, hogy a koronavírus-járvány hányféle módon gyakorol negatív hatást az életünkre, még akkor is, ha nem kapjuk el a COVID-19 betegséget. A legnyilvánvalóbb közösségi és gazdasági károk mellett a krónikus betegségek (így a rák) kezelésének késése, elmaradása komoly terheket ró a társadalmakra, azaz mindenkire.
A Szovjetunióban a hidegháború alatt kifejlesztett, nem toxikus fertőtlenítőszerekben óriási lehetőségek rejlenek a fertőzések elleni harcban. A világ számára például eddig nem ismert anyagok közül a miramisztin egyenesen az űrhajózásból érkezik. Többek között képes a koronavírusokat is megölni.
A kevés alvás jelei általánosan ismertek: fáradtság, kimerültség, koncentrálási nehézség, esetleg ingerlékenység. Az elhúzódó alváshiány következményeit - ideértve a zavartságot, a paranoiát és hallucinációkat - azonban csak kevés ember tapasztalja meg. A rossz alvás mégis sokmillió ember életét keseríti meg, így az okok megértése alapvetően fontos.
A francia Nemzeti Tudományos Tanács négy valószínű forgatókönyvet vázolt fel a Covid-19-járvány lehetséges jövőjéről. A legjobb esetben a vírus terjedése ellenőrzés alatt marad, a legrosszabban pedig "kritikus" egészségügyi válság alakul ki. Van olyan, amit átvehetnénk a franciák gondolkodásából.
Az érelmeszesedés - az artériák megkeményedése és beszűkülése - kikövezheti az utat a súlyos, akár halálos keringési betegségek számára. A ritmuszavarok, szívroham, stroke, krónikus vesebetegség és egyéb kórok kialakulásának kockázata azonban jelentősen csökkenthető saját erőnkből is, testmozgással.
Talán olyan módon is halálos áldozatokat szed a koronavírus-járvány, amire egyébként vírusfertőzések esetén nem gondolnánk. A közösségi távolságtartás, az elszigetelődés fokozódása ugyanis felerősítheti az öngyilkos gondolatokat. A pandémia miatt kialakuló gazdasági válság pedig erre még rátehet egy lapáttal.
Az emberek (különösen a nők) életük során két dolgot egyszer vagy sokszor biztosan szeretnének elérni a hajukkal: vagy az egyenes szálakat begöndöríteni, vagy a göndör hajat kisimítani. Úgy tűnik, hogy az utóbbi a nehezebb feladat, amire tudományos magyarázat is van.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszik a negatív egészségi hatások szaporodásában az egész világon. Az egészségkárosító jelenségek exponenciálisan növekedhetnek, ahogy közeledünk az úgynevezett környezeti fordulóponthoz, amelyre a tudósok egyre hangosabban figyelmeztetnek.
Minden gyümölcs tartalmaz természetes cukrot. Vannak nagyon édes gyümölcsök, mint a mangó és a görögdinnye, amelyeknek viszonylag magas a cukortartalmuk, de általában a gyümölcs kevesebb cukrot tartalmaz, mint az édesített ételek. Szinte mindenkinek, beleértve a cukorbetegeket is, előnyére válik, ha több gyümölcsöt fogyaszt. Infografikánk a gyümölcsök cukortartalmát ismerteti.
A vérnyomásmérés a legelterjedtebb orvosi műszeres vizsgálat. Pontosabban az orvosi megjelölés már régóta nem teljesen helytálló, hiszen az automata készülékek segítségével bárki könnyedén megmérheti a vérnyomását. Az új eszközöket azonban nem felcsatoljuk, hanem viselni fogjuk, így állandóan és észrevétlenül ellenőrzik a keringési értékeinket.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy civilizált körülmények között nem történhet velünk semmi baj, különösen nem kerülünk olyan helyzetbe, amikor az életünkért kell harcolnunk. A koronavírus-járvány azonban megtanított arra, hogy hamis a biztonságérzetünk és szükségünk van túlélőképességekre.
Mivel a bélrendszer és az agy állandó és szoros kapcsolatban áll egymással, az egyik egészsége befolyásolja a másikét. A stressz és a szorongás tüneteket válthat ki a bélben, míg a gasztrointesztinális (GI) gyulladás jeleket küld az agynak, és mentális betegségekhez kapcsolódik, ideértve a szorongást és a depressziót.
A párásság és a ködfoltok feloszlása után túlnyomóan derült idő várható, majd napnyugta után fátyolfelhőzet érkezik nyugat, északnyugat felől. Csapadék nem lesz. A délkeleti, keleti szelet csak kevés helyen - főként Sopronnál és a Fertő térségében - kísérhetik élénk lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 13 fok között alakul. Késő estére -2 és +5 fok közé hűl le a levegő. Most olyan összetett a légköri helyzet, hogy a hideg, és a melegfrontra érzékenyek szervezetét is megterhelheti az időjárás.
