Ha a tudósoknak rendkívül fertőző és veszélyes vírusokat kell vizsgálniuk (például diagnosztikai eljárások kidolgozása és oltások készítése érdekében), akkor ezt a biobiztonsági laboratóriumok teszik lehetővé. A kórokozók kijutását ezekből a létesítményekből többszintű biztonsági rendszerek akadályozzák meg. Hibáktól azonban ezeken a helyeken is jobb félni, mint a lehetőségüket teljesen kizárni.
Ahogy egyre melegedik az idő, úgy nő a veszélye, hogy az elfogyasztott ételen keresztül elkapunk valamilyen fertőzést. A mosatlan zöldség és gyümölcs különösen jelentős kockázatot jelent. Csakhogy nem mindent lehet ugyanúgy megmosni. Íme a legcélravezetőbb módszerek!
Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a koronavírus-járvány első hullámának legnehezebb szakaszán, és reménykedhetünk, ha lesz is második hullám, azt felkészültebben várjuk, és kevesebb lesz majd az áldozat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, miért halnak bele egyesek a COVID-19-be, míg mások enyhet tünetekkel vészelik át a fertőzést.
Amióta a koronavírus-járvány hatásait nyögjük, a legkülönfélébb félelmekkel szembesülünk. Tanúi lehettünk többek között a félelem miatt indult felvásárlási rohamnak, majd a maszk és a lélegeztetőgéphiány körüli bizonytalanságnak. Legújabban pedig a gyilkos vírusmutációkról szóló hírek keltettek riadalmat - de vajon jogosan?
A rajtunk élő mikroorganizmusok jelentősen meghatározzák a testszagunkat. A közösségi távolságtartás hatására azonban a mikrobiális összetétel átalakulhat, ami a szagunk megváltozását eredményezi. Vajon ebből az következik, hogy van külön karanténszag? Ezt a kérdést válaszoljuk meg.
A bőr a legnagyobb szervünk, amely szervezetünk legfőbb védelmi eszköze a külső behatások, támadások ellen. Már csak ezért is lényeges, hogy mit használunk a tisztítására. A két legáltalánosabb módszer a szappannal, illetve a tusfürdővel való mosakodás. De vajon melyiknek mi az előnye és a hátránya? Sorra vesszük.
A szervezetünk idővel veszít védekezőerejéből, a védelmi képességeinek sokszínűségéből. Az oltások által kiváltott immunválaszok szintén gyengülnek. A tudósok ennek tudatában dolgoznak azon, hogy fokozzák az idősek védelmét az új koronavírus, az influenza és más kórokozók ellen.
Ha valaki nem alszik jól, hamarosan rosszabb színben fogja látni a világot - állítja egy új kutatás. A koronavírus-járvány miatt ez most különösen aktuális, hiszen az új helyzettel járó stressz ronthat az alvásminőségen, és ez még sötétebb gondolatokhoz vezethet.
A koronavírus-járvány nem csak azoknak az embereknek az egészségét károsíthatja, akiket megfertőzött a vírus. A betegségtől való félelem és a stressz, valamint a családtagoktól, barátoktól való távollét olyan tüneteket okozhat, amelyeket leginkább a katonák tapasztalhatnak meg. Ezért érdemes figyelni arra, hogy mit mond erről egy katonacsaládokkal foglalkozó klinikai szakpszichológus.
A koronavírus-járvány azonnali hatásainak elhárítására vannak viszonylag hatékony intézkedések, például a kijárási korlátozások és a közösségi távolságtartás. Annak azonban, hogy az emberek - ha időlegesen is, de - nem használják rendszeresen az épületek egy jelentős részét, hiszen otthon maradnak, váratlan egészségügyi következményei lehetnek.
Egy nemzetközi tudóscsoport olyan kulcsfontosságú mechanizmust azonosított, amely képes megállítani a különféle rákfajták gyors növekedését. Az áttörést az emberi szervezet által termelt PP2A enzim teszi lehetővé, amelyet már régóta fontos célpontnak tartanak a rákkutatók.
Mára kiderült, hogy a járvány ellen sokféleképpen lehet harcolni. Mivel a legtöbb ember élete jelentős mértékben támaszkodik a kommunikációs és közösségi hálózatokra, nem csoda, ha (a privát szféránk sérülését elkerülő) technológiai megoldások is fontos szerephez juthatnak a koronavírus elleni küzdemben.
Az otthoni zuhanyzó az utolsó hely, ahol arra gondolnánk, hogy megbetegedhetünk, hiszen éppen ott szabadulunk meg a kórokozóktól. Vannak azonban mikrobák, amelyek a zuhanyfejben húzzák meg magukat, és a vízpermetből, gőzből belélegzett vízcseppekben utazva súlyos betegséget okozhatnak.
Ki az az őrült, aki szándékosan megfertőzné magát egy potenciálisan halálos vírussal?! A koronavírus-kihívás szervezői úgy gondolták, hogy szép számmal lennének ilyenek, és az élet őket igazolta. Ezúttal azonban nem a közösségi médiába szánt magamutogatásról van szó, hanem egy tudományos akcióról, amellyel emberek millióit akarják megmenteni.
A koronavírus-járvány hatásainak tompítása érdekében a világon mintegy 2,6 milliárd ember él korlátozások között, s ez vitathatatlanul a legnagyobb pszichológiai kísérlet, ami valaha zajlott. Félő, hogy 2020 második felében a kiégéssel és az elkülönülés miatti stressz következményeivel szembesülhetünk.
A férfi és nő különbözősége még mindig talány. De egyre inkább úgy tűnik, hogy ennek kulturális gyökerei vannak, s nem a biológia a meghatározó tényező. Például a harcos, azaz a mai sztereotípiák szerint férfiasan viselkedő amazonok vagy a viking pajzs szüzek képe nem is annyira légből kapott, kulturálisan lehetséges. De vajon a férfiak és nők különböző agya mennyire befolyásolja, hogy milyenek a két nem képviselői?
Az új koronavírus elsősorban a tüdőt támadja meg, de az orvosok egyre gyakrabban figyelnek fel arra, hogy egy másik csatatéren is harcot folytat a szervezetünk a SARS-COV-2-vel, a szívért. A COVID-19 betegek több mint 20 százalékánál megjelenhet a szívkárosodás. Nem teljesen világos, hogy mi áll a háttérben.
Egy parazitafertőzés kezelésére használt olcsó gyógyszer - laboratóriumi környezetben - kevesebb, mint 48 órán belül megölte a COVID-19-et okozó koronavírust - állítják ausztrál kutatók. Az ivermektin nevű tetűirtót évtizedek óta széles körben használják az egész világon.
Egy rejtélyes fertőzés hozzájárul az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához, amelynek megfékezése meggátolhatná az autoimmun-rendellenesség kialakulását. A baktérium nem ismeretlen az orvosok előtt, hiszen a Crohn-betegségben is fontos szerepet játszik.
Az arcszőrzet nagyon sok férfi számára része az önazonosságnak, azaz másféle bajusszal, szakállal vagy éppen elterebélyesedett szőrzettel az arcukon nem képesek elképzelni magukat. Amikor azonban maszkot kell felvenni a kórokozók elleni védekezéshez, a borotváltak előnyhöz juthatnak a szakállasokkal szemben.
Már megint sokat ettünk. Húsvétkor a járvány ellenére a legtöbben (valószínűleg) követték a sonkás, tojásos kalácsos étkezési hagyományt. Mivel a locsolkodás és a vendégjárás az érvényben lévő távolságtartási előírások miatt elmaradt, talán az alkoholfogyasztás idén kevesebb volt. Plusz kalóriából azonban van elég, amelyet valahogy ellensúlyoznunk kellene, méghozzá otthon.
Az alacsonyszintű felhőzet tovább halad kelet, délkelet felé, emellett a magasabb légrétegekben is érkeznek felhőtömbök, de az Északi-középhegység tágabb térségét leszámítva pár órás napsütésre van kilátás. Legfeljebb szitálás, gyenge eső néhol előfordulhat. Az északnyugatira forduló szelet az ország délnyugati felén általában élénk, néhol erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a tartósabban borult vidékeken ennél több fokkal hidegebb lesz, míg a Dél-Dunántúlon 14, 15 fok körüli csúcsértékek is előfordulnak. Késő estére -2 és +9 fok közé hűl le a levegő, délnyugaton mérhetjük a magasabb, míg északkeleten az alacsonyabb értékeket. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
