Egészségügy

Habár sok munkahelyen és otthonban van már légkondicionálás, nem mindenki menekülhet meg a meleg szorításából a modern technika segítségével. Ilyenkor pedig vigyázni kell az egészségünkre, mert a nagy meleg nemkívánatos folyamatokat is beindíthat a szervezetünkben.

Az emberek évszázadok óta fémeket használnak a fény manipulálására. Újabban a kutatók szintén a fémekhez nyúltak, hogy érzékeny bioszenzorokat hozzanak létre, amivel megfigyelhetik a gyógyszereknek ellenálló ráksejtek trükkjeit, és ki is iktathassák azokat.

A depresszió a világon 300 millió embert érint, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fogyatékosság egyik fő oka minden kontinensen. A globális gazdaság számára évente 1000 milliárd dollárba kerül, de az érintettek kevesebb mint fele részesül csak kezelésben. Új, könnyebben elérhető módszerekre van szükség.

A közúti közlekedés teljes átalakulásban van. Egyre fejlettebbek a gépjárművek, például megjelentek az önvezető autók. A baleseti statisztikák a műszaki fejlesztéseknek és a közösségi erőfesztéseknek köszönhetően javultak is az elmúlt években. De még mindig túl sokan halnak és sérülnek meg a közutakon. Infografikánk a legfontosabb összefüggéseket mutatja be.

Az arctérképeket a hagyományos kínai és ajurvédikus gyógyászat fejlesztette ki, de a modern nyugati orvoslás kevés bizonyítékot talált arra, hogy az arcon megjelenő bőrrendellenességeknek közük lenne más szervek betegségéhez. De a hormonális változásokhoz, a túlzott faggyútermeléshez és mechanikai hatásokhoz annál inkább. Az arctérképen ez is követhető.

Az őssejtek újfajta felhasználása és a 3D-nyomtatás végleg betehet a kopaszságnak. Kezdetben persze azok élvezhetik az új technológiát, akiknek van rá elég pénzük. De aztán jöhetnek a hajgazdaságok, ami mindent meg fog változtatni. A kérdés csak az, hogy mikor?

A jelenlegi orvosi gyakorlatban az endoszkópia az egyik legfontosabb vizsgálati módszer, hiszen a segítségével belülről tekinthetők meg a testüregek, sőt a speciális eszközökkel a beteg felnyitása nélkül is elvégezhetők különböző műtétek. Úgy tűnik azonban, hogy van, ami jobb lehet az endoszkópos vizsgálatnál.

A pattanások rengeteg kellemetlenséget okoznak. Amikor megérkezik a nyári fülledtség, még azoknak is jó esélyük van, hogy összeszedjenek egy pörsenést, akik amúgy nem hajlamosak rá. A bőrgyógyászok szerint legjobb nyugton hagyni ezeket. Íme az okok!

A mikroorganizmusokra alapvetően kórokozókként tekintenek az emberek. Mostanában a mikrobiom szerepe egyre ismertebb, de a közvélekedésen ez sem változtatott alapvetően. Pedig a vírusok és baktériumok már régóta segítik, hogy mind komplexebb fajjá fejlődjünk. Új kutatások pedig azt is ígérik, hogy kulcsszerepük lehet az agyi rendellenességek gyógyításában.

A demencia olyan progresszív betegség, amely 15-20 évvel azelőtt elkezdhet kialakulni, hogy az első tünetei megjelennének. Ezért fontos azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek megakadályozzák a kóros állapot kialakulását. Úgy tűnik, hogy a jól működő keringés a megelőzés kulcstényezői közé tartozik.

Az okostelefonok mára leváltották a kamerákat, a térképeket, a lépésszámlálókat és egy egész sor más, korábban csak önállóan létező dolgot. Úgy tűnik, hogy a soron következő eszköz a mandzsettás vérnyomásmérő lesz.

Rendkívül izgató kérdés, hogy ha valaki boldog párkapcsolatban él, miért kockáztatja azzal, hogy félrelép? A tudományos magyarázat legalább annyira váratlan, mint amennyire logikus.

Az Európai Kardiológiai Társaság nemrégiben megtartott éves ápolói kongresszusán mutatták be azt az új tanulmány, amely szerint a magány a korai halálozás erős előrejelzője lehet. A magány ugyanis tényleg kikészíti a szívet.

Mivel igazolt tény, hogy a kutyatulajdonosok 23 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg szívbetegség miatt, mint a többi ember, a négylábú pajtásokat igazán tekinthetjük egyfajta speciális gyógyszernek is. Ám ennek okai nem egyértelműek.

Ha valaki olyan balesetet szenved, vagy olyan betegség éri, amelynek következtében az agyi funkciói jelentős része leáll, tartósan öntudatlan állapotba, azaz kómába kerülhet. A kómából való visszatérés kétséges. Egy idő után azonban dönteni kell a beteg sorsáról, akinek a teste eközben gépek segítségével vagy vegetatívan funkcionál.

Akkor szoktunk átölelni másokat, amikor izgatottak, boldogok vagy szomorúak vagyunk, illetve megpróbálunk vigaszt nyújtani. Kutatások kimutatták, hogy az ölelés egészségesebbé és boldogabbá tesz bennünket. Az ölelés az egyik leghatékonyabb, legpozitívabb emberi megnyilvánulás. De mennyire van szükségünk belőle?

A testünk által termelt váladékokat szükségesnek, de viszolyogtatónak vagy egyenesen undorítónak tartják a legtöbben. Pedig valójában szuperanyagokkal állunk szemben, amelyek fontos szerepet töltenek be a szervezetünk jó működésében és a külső támadások elleni védekezésben.

Azt gondolnánk, hogy az életünk eseményeiről minden ember agya azonos módon készít rövid-, majd hosszútávú emlékeket, beleértve az információszerzés és tanulás különféle aktusait is az olvasástól a digitális pletykálkodásig. Csakhogy a férfiak és a nők ebben nagyon is különböznek.

Az elvesztett ujjak, fülek és a többi függelékünk újracsatlakoztatásával foglalkozó mikrosebészek számára a piócák felbecsülhetetlen értékű orvostechnikai "eszköznek" számítanak. Nélkülük egyes esetekben sokkal nehezebb volna a sebek gyógyulása.

Erre a betegségre nyugodtan kimondhatjuk, hogy a baj nem jár egyedül vagy csőstül jön. A megtört szív szindróma eleve feltételez egy nagy, érzelmileg nehezen kezelhető veszteséget, amit tetéz a keringési zavar, és végül a rák. Érhet ennél nagyobb csapás egy embert?

Biológusok azt a célt tűzték ki, hogy székletminták elemzésével kiderítik, miért élnek az éppen fellelhető mikrobák az adott ember bélrendszerében, s ehhez mi köze van annak, hogy hol él valaki, vagy mit eszik. Sőt a minták elemzésével olyan információkhoz szeretnének jutni, amelyek rávilágítanak a páciens várható betegségeire. A projekthez ma már bárki csatlakozhat a világon.

Az emberek régi vágya, hogy a sérülések miatt elveszített végtagokat vissza tudja növeszteni, ahogy például a szalamandrák teszik. Eddig nem értettük a regenerációs folyamat genetikai hátterét, de most egy édesvízi hal hozzásegíthet bennünket a titok megoldásához.