A vírusok terjedését vizsgálva jutottak meglepő következtetésre a Semmelweis Egyetem kutatói – olvasható az egyetem közleményében. A koronavírus terjedését vizsgáló tanulmány nemcsak korábban nem ismert koronavírus-forrásokat azonosított, de alapul szolgálhat más kórokozók – például influenza vagy RSV – terjedésének fékezésére és járványok megelőzésére is.
A felkavart levegővel szállhatnak a vírusok
Az Energiatudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai arra keresték a választ, milyen méretű levegőrészecskéken képes a vírus megtapadni, és milyen külső tényezők (például a levegő minősége és mozgása) befolyásolják terjedését. A kutatás folytatása az egyetem korábbi tanulmányának, mely azt elemezte, hogyha különböző méretű levegőrészecskék felületén utazna a vírus, hová rakódna le a tüdőben. A vizsgálatokat kórházban, normál kórteremben és nem invazív légzésterápiás osztályon végezték.
„A világon minden eddiginél szélesebb tartományban (70 nanométer – 10 mikrométer) tudtuk kimutatni a vírust a levegőrészecskéken, egészen alacsony méreten is” – mondta el dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinikájának igazgatója. Hozzátette: a koronavírus örökítőanyaga leginkább a 0,5–4 mikrométer tartományú aerosolban volt jelen, de ultrafinom részecskéken is azonosították.
Mindez azért is fontos, mert mert minél kisebb a részecske, annál könnyebben jut be a szervezetbe, vele együtt a vírussal. A szálló por (PM 2,5 azaz 2,5 mikrométernél nem nagyobb részecskék) önmagában is veszélyes, mert a tüdő mélyébe is bejut. A 0,3 mikrométernél (300 nanométer) kisebb, néhány száz nanométeres részecskék a felső légutakból a léghólyagokon keresztül közvetlenül a vérbe is be tudnak kerülni. Mivel ez a tartomány megegyezik a vírus RNS-ének méretével, nem kizárt, hogy a vírusok egyedül is képesek a levegőben terjedni anélkül, hogy szálló porhoz vagy kisebb levegőrészecskékhez kapcsolódnának.
A részecskék döntően reszuszpenzióval kerülnek a levegőbe; azaz leülepednek, de hasonlóan a vízhez, mozgás hatására felkavarodnak. Vagyis ha valaki átsétál egy kórtermen, felkavarja a levegőt és belélegzi, bekerülhet a szervezetébe a kórokozó, ahogy a többi, a helyiségben tartózkodó szervezetébe is. „Tehát a légúti fertőzések szempontjából nemcsak a felületek jelentenek problémát , hanem maga a felkavart levegő is, amit belélegzünk” – mondja dr. Müller Veronika.
Könnyen belélegezhetjük a vírusokat
Ez még inkább előtérbe helyezi a takarítás jelentőségét. „A kutatás nyomán már azt is tudjuk, hogy a vírusokat vagy egyéb kórokozót hordozó részecskéket nagyon könnyen belélegezhetjük, s bevallom, azóta én is másképp tekintek az izolációra” – tette hozzá a klinika igazgatója. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az influenza és az RSV (óriássejtes tüdőmegbetegedést okozó vírus) terjedésében ez a tényező is azonos. Ez a jövőben segítheti az ilyen járványok megelőzését, hatékonyabb kezelését kórházakban, idősotthonokban vagy akár otthon.
Ez is érdekelhet
A kutatás a kórházi fertőzések szempontjából is rendkívül hasznos. A fertőzés forrásainak pontosabb ismerete ugyanis segíthet visszaszorítani a kórházi megbetegedések, például a kórházban szerzett tüdőgyulladás gyakoriságát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: