A Cell Stem Cell tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban a New York-i Rockefeller Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy a zikavírus képes-e megtámadni ugyanazokat a sejttípusokat felnőtt egerekben, mint ahogy egérmagzatokban teszi.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy felfedezéseik kezdetiek, és lehetséges, hogy nincs összefüggés a kisfejűséghez vezethet azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyja a várandósság alatt zikalázon esett át.
A felnőtteknél a kifejlett agyban jóval kevesebb ilyen őssejt van, például a tanulásban és a memóriában szerepet játszó hippokampuszban. Joseph Gleeson, a Rockefeller Egyetem gyermek neurológusa és munkatársai azt vizsgálták, hogy a zikavírus megtámadja-e ezeket a sejteket a felnőtt egerekben. Ezért zikavírust fecskendeztek a kísérleti állatokba, és megvizsgálták agyukat.
Gleeson elmondta, hogy a hippokampuszban a zikavírus "a karácsonyfa felgyúló fényeinek gyorsaságával terjedt és kisöpörte az őssejt-populációt". "Felfedezésünk alapján a felnőttek zikafertőzése valószínűleg nem olyan ártalmatlan, ahogy az emberek gondolják" - hangoztatta.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy egyes betegekben a zikavírus súlyos agy- és gerincvelő-fertőzést okozhat, köztük agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást és gerincvelő-gyulladást. Ritkább esetekben a részleges bénulást okozó Guillain-Barre-szindrómával hozták összefüggésbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
2015 óta 66 országból és területről jelentettek zikalázat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. A Notre Dame Egyetem szakemberei a minap úgy becsülték, hogy a jelenlegi zikajárvány mintegy 93 millió embert fertőzhet meg Latin-Amerikában és a Karib-térségben.
Legjobban: