A professzort aggasztja, hogy azon vagyunk, hogy a természetes, életfenntartó rendszerünket megzavarjuk. Attól tart, hogy a klímaváltozás mindenekelőtt a már fennálló egészségügyi problémákat és ellátási igazságtalanságokat élesíteni fogja. Ezzel szemben inkább valószínűtlenebbnek tartja teljesen új betegségek fellépését, akkor is, ha mindig új vírustörzsek vagy mikróbák fejlődhetnek ki.
Nem kérdés, hogy a globális felmelegedéssel az emberiség jelentős változásokkal konfrontál. Hogy ennek milyen kihatása lehet az egészségre, azt vizsgálja egy professzor az Australian National Universityről és nemzetközi kollegák a British Medical Journalban.
A WHO úgy becsüli, hogy világszerte a megbetegedések egynegyede már most a levegő, a víz, a talaj és az élelmiszerek szennyeződéséből indul ki, mindenekelőtt a légúti betegségek és a diarrhoeval kapcsolatos infekciók. A paraziták terjedése különösen ezeket az adatokat emelik a magasba - prognosztizál a professzor. Már most 1,1 milliárd embernek nem áll tiszta víz rendelkezésére.
Különösen a fertőző betegségekből indul ki veszély
Mindenekelőtt a malária-régiók fognak nagy területekre kiterjedni, véli a szakértő. Úgy becsüli, hogy 2080-ban 2 0-7 0 millióval több ember fog élni a rizikóterületeken. Ebbe már be van számítva, hogy a fertőzés a jelenleg érintett régiókban a szárazság miatt csökken.
A klímaváltozás közvetett kihatásai igen komplexek. Igy a szubszaharai területek kiszáradása az afrikai vidéki népesség további elszegényedéséhez vezet, aminek a következménye a városokba való növekvő migrációs arányok. Ez ismét előmozdítja a fertőző betegségeket, mint a HIV.
A klímaváltozás kihatásai mindenekelőtt a szegényebb országokat érintik, mert nekik hiányzik a pénz, hogy megfelelő intézkedésekkel védjék magukat. Ezért a politikai döntéseknek nemzetközi szinten is bátrabbaknak és messzelátóbbaknak kell lenniük - apellál a professzor.
http://www.aerztliche praxis.de
(Tömörítvény)
Kövesi Ervin
(2008.02.21. 08:07)