A majomhimlő az elmúlt hetekben lett gyakori szereplője a híreknek, azonban nem egy új keletű betegségről van szó. A fertőzést már régóta ismerik, és korábban is előfordult már, hogy Afrikán kívül is megjelent. A Health.com beszámolója szerint 2003-ban már kitört egy majomhimlőjárvány az Egyesült Államokban, amelyet az importált prérikutyák okoztak. De Izraelben, Szingapúrban és az Egyesült Királyságban is jegyeztek már fel a múltban majomhimlős esetet. Szlávik János infektológus elmondása szerint egyébként először 2018-ban jelent meg Európában a majomhimlő, most viszont, a koronavírus-járvány után érthető, hogy nagyobb figyelem irányul az állatok által terjesztett betegségekre.
De mi is az a majomhimlő, hogyan terjed, milyen tünetei vannak, hogyan lehet megelőzni, és mennyire kell aggódnunk a terjedése miatt? Az alábbiakban ezekre a – sokakat érdeklő – kérdésekre válaszolunk.
Mi az a majomhimlő és hogyan terjed?
A majomhimlőt egy himlővírus okozza, amely egy zoonózis, vagyis állatról emberre is terjedő kórokozó. Egy viszonylag ritka betegségről van szó, amely leginkább közép- és nyugat-afrikai országokban honos, bár kis mértékben már Amerikában és Európában is terjedésnek indult.
A múltban előfordult majomhimlős esetek többsége fertőzött állatokkal való érintkezésből eredt. Az emberek megfertőződhetnek, ha a beteg állat megharapja vagy megkarmolja őket, de a vérrel és egyéb testnedvekkel való érintkezés, illetve a fertőzött hús elfogyasztása is megbetegedéshez vezet.
A mostanában feljegyzett fertőzéses esetek nagy része azonban emberről emberre terjedt. A majomhimlő átadásához szoros testi kontaktus szükséges, ezért jellemzően családon és párkapcsolaton belül terjed a betegség. Bizonyos esetekben viszont a fertőzött felületekkel történő szoros és tartós érintkezés is megfertőződéshez vezethet. A majomhimlőt okozó vírus hosszabb ideig életképes marad a felületeken.
A majomhimlő tünetei
A fertőzött személlyel való szoros kontaktust – és a megfertőződést – követően a betegség 7-21 napig lappang, és az érintett személy ez alatt az idő alatt vélhetően nem fertőz. A lappangási idő letelte után szakaszosan jelennek meg a tünetek, amelyek hasonlóak más himlős betegségek szimptómáihoz, ám enyhébbek. A kezdeti tünetek közé az alábbiakat sorolja az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi hivatal (CDC):
- láz,
- fejfájás,
- izomfájdalom,
- hátfájás,
- nyirokcsomó-duzzanat,
- hidegrázás,
- kimerültség.
A láz megjelenése után körülbelül 1-3 nappal megjelennek a jellegzetes kiütések is. A bőrtünetek először az arcon, majd a végtagokon, és végül a test többi részén is láthatóvá válnak. A kiütések jellemzően néhány hét alatt kifakadnak vagy leszáradnak, addig azonban különböző szakaszokon mennek keresztül. Eleinte csak makulák (lapos, elszíneződött területek) vannak a bőrön, amelyek később papulákká (szilárd, kiemelkedő kiütésekké), majd hólyagokká (kis, folyadékkal teli dudorokká) alakulnak. Ezt követően pustulák (kicsi, gyulladt, gennyes, hólyagszerű sebek), végül varasodott hegek (megkeményedett, kiszáradt foltok) lesznek a beteg bőrén. A betegség teljes lefolyása nagyjából 2-4 hét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan előzhető meg és hogyan kezelhető?
Kifejezetten a majomhimlőre kifejlesztett kezelés egyelőre nincsen, azonban az már kiderült, hogy a fertőzöttek jól reagálnak a más himlőfajták elleni vírusölő szerekre. A szakértők arra is rájöttek már, hogy a fekete himlő elleni védőoltás nagyjából 85 százalékos hatékonysággal véd a majomhimlő ellen is, és jól használható azon fertőzöttek esetében is, akiknek még nem telt le az 1-3 hetes lappangási idő a megfertőződés óta, tehát az első tüneteik még nem jelentek meg. Akit ebben a szakaszban beoltanak, annál jó eséllyel megelőzhető a tünetes betegség kialakulása, és így továbbadni sem tudja a fertőzést.
A megelőzés érdekében ajánlott néhány olyan szabályt is betartani, amely a koronavírus-járvány idején is bizonyított. Hatékony például a rendszeres fertőtlenítés, a megfelelő kézhigiénia, illetve a távolságtartás is. Ha pedig szokatlan kiütéseket, vagy a majomhimlő kezdeti tüneteihez hasonló panaszokat észlelünk magunkon, maradjunk otthon és értesítsük háziorvosunkat.
Ez is érdekelhet
Mennyire kell aggódnunk a majomhimlő terjedése miatt?
Ha csak visszagondolunk arra, hogy eleinte az új koronavírust is mennyire nem vette komolyan a világ, teljesen érthető, ha most egy újonnan terjedésnek indult, állatokról az emberekre átterjedt fertőzés jelentős aggodalmat szül az emberekben. A legtöbb egészségügyi szakértő azonban úgy véli, egyelőre szó sincs egy újabb világjárvány kirobbanásáról. Azonban folyamatosan szemmel tartják a fertőzés terjedését, valamint a kialakuló betegség súlyosságát és a halálozási arányt.
Legjobban: