Mint arról Aravinda M. de Silva, a Kalifornia Egyetem mikrobiológiai és immunológiai szakembere beszámolt, az eddigi kutatások főleg egereken végzett kísérleteken során keresték a választ arra, hogyan képes az immunrendszer elpusztítani a dengue-vírust, és azt feltételezték, hogy emberekben mindez ugyanúgy működik. A mostani tanulmány során azonban fény derült arra, mely területet célozza meg az emberi immunrendszer a vírus leküzdése közben, és mint kiderült, ez nem ugyanaz a terület, mint amit az egereknél találtak.
A dengue-láz terjedése az utóbbi évtizedekben igen nagy mértéket öltött, jelenleg már a világ népességének felét veszélyezteti. Az oltás előállítása igen komplikált, mivel a vírusnak négy különféle, bár szorosan összekapcsolódó változata létezik. Amennyiben valaki a fertőzés egyik formájából felépül, örökre védettséget szerez az ellen, ha azonban a másik három változat egyikével fertőződik meg a későbbiekben, azok az átlagosnál súlyosabb tüneteket is előidézhetnek náluk. Amint arról Ruklanthi de Alwis, de Silva egyik munkatársa beszámolt, a szakemberek éppen ezért jelenleg egy olyan vakcina előállításán dolgoznak, amely egyrészt védelmet nyújt a fertőzés ellen, ugyanakkor meggátolja azt, hogy egy újabb fertőzés esetén rosszabbodjanak a tünetek.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című online lap áprilisi számából az is kiderül, hogy a kutatók a vizsgálatok során hét, az utazásuk során dengue-vírussal megfertőződött egyén vérsejtjeit küldték el a Vanderbilt Orvosi Iskolába, ahol dr. Scott Smith és James Crowe beazonosították az azokban található antitesteket, majd további tanulmányozásra küldték azokat az Észak-Kalifornia Egyetemre. A szakemberek úgy találták, hogy az egerek antitestével szemben, melyek a vírus apró részecskéihez kötődnek, az embereké egy komplex szerkezethez kötődik, amely csak a teljesen egyben levő dengue-víruson volt megtalálható.
De Alwis kifejtette, hogy bár a dengue-víruson most először mutatták ki a fenti jelenséget, a HIV- és az úgynevezett nyugat-nílusi vírussal kapcsolatban már múlt évben születtek hasonló tanulmányok. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy kiderüljön, vajon a készülőben lévő oltóanyag az egész vírushoz vagy annak csak egy töredékéhez kapcsolódik-e, hiszen ezen múlik, hogy embereken is hatásos lesz-e.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: