Az Oxfordi Egyetem munkatársai a hepatitisz C vírus elleni védőoltást fejlesztettek, mindazonáltal a rutinszerű klinikai alkalmazásra még néhány évet várni kell.
Dr. Paul Klenerman és munkatársai 41 egészséges önkéntesen próbáltak ki egy újfajta szert, és megvizsgálták, hogy a vírus belsejében lévő fehérjék bevitelére létrejön-e a T-sejtek közvetítette sejtes immunválasz. Az immunrendszer védekezésének másik mechanizmusa, az antitestek ebben az esetben nem bizonyulhattak hasznosnak, ugyanis az antitestek a vírus felszínén lévő molekulákat ismerik fel, melyek azonban a mutációk miatt állandó változást mutatnak.
A felszínnel szemben a vírus belsejében lévő molekulák sokkal stabilabbak. A módszert először csimpánz adenovíruson alkalmazták, mely az egyedben megfázáshoz hasonló betegséget okoz. A szóban forgó HCV-vakcina mintegy egy évig volt képes fenntartani a sejtes immunválaszt - eddig tartott a vizsgálat. Jelenleg a szer 1-es fázisú vizsgálata folyik, mely a biztonságos alkalmazhatóságra, illetve a megfelelő dózisra keresi a választ. A következő lépés a 2-es fázis lesz, melynek célja annak felderítése, hogy az oltás valóban rendelkezik-e védőhatással.
A Science Translational Medicine legfrissebb számában megjelent tanulmány több aggályt is felvet, a legnagyobb kérdés, hogy a különböző vírustörzsek esetén mennyire nyújt védelmet a készítmény. Mindazonáltal az orvostudomány jelenleg inkább a megelőzési és szűrési lehetőségekre, illetve a hatásos gyógyszerekre koncentrál.
A hepatitisz C okozta fertőzés főbb kockázati tényezője a művesekezelés, a vérrel való gyakori kontaktus (például egészségügyi dolgozók), illetve az intravénás droghasználat. A hepatitisz C vírus (HCV) súlyos májkárosodást idéz elő, és májrákot is okozhat. A fertőzés a becslések szerint világszerte 170 millió egyént érint. Az AIDS kórokozójához, a HIV-hez hasonlóan a hepatitisz C vírus is gyakran mutálódik, ami nagyon megnehezíti az ellene való immunizálást.
Legjobban: