Bár azt továbbra sem tudni pontosan, hogy a koronavírus-fertőzésen átesettek immunrendszere hogyan reagál a védőoltásra - különösen azoké, akiknek a tünetei a diagnózis után hetekig vagy akár hónapokig is fennállnak -, kevés rá az esély, hogy a védőoltás beadatása az esetükben kockázatos lenne - írja az NBC News .
Erősítheti az immunvédekezést
"Az általános ajánlás szerint akkor is javasolt beadatni a védőoltást, ha előzőleg már átestünk a fertőzésen. Van még pár részletkérdés, amit még tisztáznunk kell, de a jelenlegi tudásunk szerint az a helyes döntés, ha kérjük a vakcinát" - mondta dr. David Thomas, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekre szakosodott professzora.
A koronavírussal való újrafertőződés összességében ritka, de ha a szervezetben az antitestek szintje idővel csökkenni kezd, akkor lehetséges, hogy egy ember többször is elkapja a koronavírust. Az orvosok és a járványügyi szakemberek ezért egyetértenek abban, hogy a lehető legtöbb embernek meg kell kapnia a védőoltást, még akkor is, ha van (még) valamennyi természetes immunvédelmük . A felépült betegek esetében ugyanis a vakcina akár fokozhatja is a természetes immunitást.
Ez az elővigyázatosság nem példa nélküli: Amerikában több olyan védőoltás (például a bárányhimlő vagy az övsömör elleni vakcina) is elérhető, melyek ismételt beadatása az egészséges felnőtteknek 50 éves kor felett javasolt akkor is, ha korábban már átestek a fertőzésen. Dr. Thomas hozzátette, ő maga is nemrégiben kapta meg újra az övsömör elleni védőoltást, hogy idősebb korában fenntartsa a már kialakult immunvédelmet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem vizsgálták a gyógyultakat
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) jelenleg két jelölt, a Pfizer és a Moderna vakcináját vizsgálja, tőlük és az Amerikai Járványvédelmi Központtól (CDC) függ, hogy melyik oltóanyag kaphatja meg hamarabb a forgalomba hozatali engedélyt. A két cég saját tesztelésein különféle etnikumú önkénteseket vizsgáltak, ám a kutatók nem tettek különbséget a résztvevők között aszerint, hogy átestek-e már korábban a COVID-19-en.
"Ez idáig nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a vakcina beadatása ne lenne biztonságos a koronavírus-fertőzésen átesettek számára, de természetesen további vizsgálatokra van szükség e téren" - nyilatkozta dr. Sarah Fortune, a Harvard immunológus szakértője, aki hozzátette, a vakcina biztonságosságának alátámasztása mellett érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen kifejezett előnyökkel járhat a beadatása a már felgyógyultak számára.
További feltételeknek kell megfelelni
A felmerülő kérdések miatt előfordulhat, hogy az FDA további tesztek végrehajtását írja majd elő a gyártóknak, melyeket határozott idő alatt kell teljesíteniük. "Ilyenkor a használati jogot csak abban az esetben adják meg, ha a gyártó a meghatározott időkereten belül választ ad a kérdésekre, azaz teljesíti az engedélyeztetés újabb feltételeit is. Ez azonban nem késlelteti a vakcina engedélyeztetésének folyamatát" - mondta el a professzor. Azt is hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy bár a gyártók célzottan nem kerestek felgyógyult önkénteseket a vizsgálatokhoz, nagy valószínűséggel a résztvevők 10 százaléka korábban tünetmentesen vagy enyhe lefolyású tünetekkel már áteshetett a COVID-19-en.
Rejtély a hosszan elhúzódó tünetegyüttes
Szintén kiemelt figyelmet kell fordítani a vakcina beadatásakor azokra a páciensekre, akiknek a tünetei a COVID-19 diagnosztizálása után hetekkel vagy akár hónapokkal később is fennállnak. Pontosan nem tudni, hány fertőzött küzd ilyen elhúzódó tünetekkel, ám a járványvédelmi központ júliusi felmérése szerint a kórházi ellátást nem igénylő felnőttek 35 százaléka három héttel a diagnózis után sem nyerte vissza teljesen az egészségét. "Azért is nehéz megmondani, hogy a védőoltás beadatása miként érinti majd ezeket a pácienseket, mert nem tudjuk pontosan, miért húzódnak el egyeseknél ilyen hosszan a tünetek. Ezen ismeret hiányában nehéz megmondani, hogy a vakcina által kiváltott immunválasz jótékony vagy káros lesz-e " - tette hozzá Michael Betts, a Pennsylvaniai Egyetem immunológus és mikrobiológus professzora.
Az elhúzódó tüneteket produkáló betegek esetében tehát egyénileg kellene felmérnie a kezelőorvosnak, hogy az oltás milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, és az esetleges beadatás után alapos megfigyelésnek kell alávetni a betegeket.
Drámaian visszaesett a koraszülések száma a koronavírus-járvány kezdete óta - további részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
Legjobban: