A maszkviselésre való felszólításon túl a legtöbbször talán a gyakori kézmosásra való buzdítás hangzott el az új típusú koronavírus -járvány elmúlt bő egy évében. Mindenki kívülről fújta: legalább 20 másodpercig kell mosni, meleg, szappanos vízzel, majd öblíteni és megtörölni, ismételve mindezt annyiszor, ahányszor csak lehet. És természetesen a jelentős többség be is tartotta ez. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) 2020 júniusában készült tanulmányából kiderült, az USA-ban az emberek kétszer annyit mosták a kezeiket, mint 2019-ben.
Kezdetben 100 százalék, 4 hónappal később már csak 51,5
Egy chicagói kórházban a vírus amerikai kontinensre érkezésétől kezdve a nap 24 órájában elektronikusan követték a helyiségek bejáratánál elhelyezett szappanadagolók és fertőtlenítők használatát, mely az ennek tapasztalatait összegző friss tanulmány szerint kezdetben még 100 százalékos volt - magyarázta a cnn.com -nak dr. Emily Landon, a Chicagói Orvostudományi Egyetem járványügyi specialistája. "Az egészségügyi dolgozóink nagyon aggódtak a COVID-19 miatt - nem tudták, ki lehet fertőzött és ki nem -, ezért rendkívül odafigyeltek a kézhigiéniájukra" - hangsúlyozta Landon, a JAMA Internal Medicine című szaklapban hétfőn publikált tanulmány társszerzője. Sajnos azonban a jó gyakorlatot hamar elfelejtették az emberek és visszatértek régi szokásaikhoz. Mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy az orvosok, az ápolók, az egyéb egészségügyi szakemberek és takarítók visszatérjenek az átlag napi 51,5 százalékos kézmosási arányra.
Nem is olyan rossz ez az arány
Bár megdöbbentőnek tűnhet, hogy a kórházi személyzet kézhigiénés szokásai romlottak, ám a cikk arra emlékeztet, a tanulmány minden szobát és folyosót figyelt, ahová beléptek az emberek, nemcsak a fürdőszobákat. Erre azért volt szükség, mert egy beteg kórházba kerülése után 24 órával már az általa elfoglalt helyiség minden felületét saját baktériumainak "patinája" borítja, ahogyan az otthonát is - magyarázta Landon. Hozzátette, ha nem tisztítjuk a kezünket, akkor ezeket kihozzuk az ápolási térbe, majd bevihetjük egy másik beteg szobájába, ezért is várják el mindenkitől, hogy kétszer tisztítsa meg a kezét - minden alkalommal, mielőtt belép egy szobába, és miután elhagyja azt. Ha azonban az orvosok és ápolók a beteggel kapcsolatos teendőket csoportosítják, összegyűjtik, akkor sokkal ritkábban kell belépniük egy szobába, és a tanulmány szerint pont ez történt a járvány első napjaiban. Ám, ahogy telt az idő, az egészségügyi személyzet fegyelme lanyhult, és mind többször kukkantottak be a betegekhez, hogy ellenőrizzék őket - világított rá a változások okára a szakember, aki szerint sokk lehet ugyan az amerikaiak számára, hogy az orvosok és az ápolók nem mosnak annyiszor kezet, de mindez a gyors bekukkantások miatt van. "Valójában, amikor a kórházak átfogóan vizsgálják a kézhigiénéjüket, minden eseményt figyelembe véve, gyakran azt tapasztalják, hogy a megfelelési arány mindössze körülbelül 30 százalékos" - mondta Landon, aki szerint az általuk mért 52,2 százalék így nézve valójában igen jó.
Mi a helyzet a hétköznapokban?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik januári, országosan reprezentatív tanulmány szerint az amerikaiak mindössze 57 százaléka mondta azt, hogy naponta hatszor vagy még többször mos kezet, például a fürdőszoba használata után, étkezés előtt, vagy hazaérkezés után. Ez bizony jelentős csökkenés ahhoz képest, hogy a pandémia első napjaiban az emberek 78 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran mos kezet. "A kézhigiéné is egy olyan szokás, mint a biztonsági öv használata, az egészséges táplálkozás vagy a rendszeres testmozgás - meg kell szokni" - jegyezte meg Landon.
A nők is hazudnak a kézmosásról
Ha mindez még nem lenne elég, a tanulmányokból kiderült, akkor sem mosunk rendszeresen kezet, ha tudjuk, muszáj lenne. Ráadásul, ha megkérdeznek róla, még hazudunk is. A nők pedig még gyakrabban füllentenek erről zavarukban, mint a férfiak, akiket jellemzően teljesen hidegen hagy, hogy megmosták-e a kezüket - minderről már Jon Dommisse, a fürdőszobai felszereléseket forgalmazó Bradley vállalat stratégiai és vállalatfejlesztési igazgatója beszélt egy általuk készített országosan reprezentatív amerikai kézmosási felmérés kapcsán. Gondolatait pedig a CDC jelentése is alátámasztja: évtől függetlenül a férfiak lényegesen ritkábban mosnak kezet étkezés és ételkészítés előtt, vécéhasználat után, vagy, ha légúti megbetegedés tüneteit tapasztalják, mint a nők. Dommisse szerint ez a nemek csatája, melyben a nők állandóan emlékeztetik a férfiakat a kézmosásra, bár a tavalyi év ebben kivétel volt, mert akkor ők is jobban rá voltak hangolva e jó szokás betartására. Csakhogy januárban már mindössze az amerikaiak 38 százaléka emlékeztette családtagjait a kézmosásra, míg tavaly ez az arány 54 százalék volt. Egyre nő a kezüket épp csak leöblítők aránya is, akik nem szánják rá az időt, hogy alaposan megmossák a kezüket szappannal. Míg 2020 áprilisában csak 27 százalék vallotta be, hogy mindössze vízzel leöblíti a kezét, idén januárra ez az arány már 48 százalékra ugrott - ismertette a felmérés eredményét Dommisse, aki szerint "jó hír", hogy képesek vagyunk újra és újra elsajátítani a jó kézhigiénét, amint valamilyen influenzajárvány vagy más betegség üti fel a fejét, ez történt most a SARS-CoV-2 idején, de előtte az ebola, a madárinfluenza, sőt a hagyományos influenza idején is.
Ezt kellene tennünk
Igazán nem olyan nehéz, hogy tisztán tartsuk a kezünket, csak állítsunk fel magunknak néhány szabályt - így a szakember. Landon szerint, ha valaki megérkezik hozzánk, akkor kérjük meg, hogy húzza le a cipőjét és rögtön utána kérdezzünk rá, nem mosná-e meg a kezét? Legyen a házirend része, hogy étkezés előtt, mosdóhasználat és hazatérés után kezet mosunk. Mindezt persze a jól ismert szabályok szerint tegyük: 20 másodpercig, szappannal és meleg vízzel. És legyünk lelkiismeretesek, mert Landon szerint bár minden COVID-beteg azt mondja, hogy betartott minden szabályt, rendre kiderül, hogy ez mégsem így volt. Ideje újra egy kis extra erőfeszítésnek - húzta alá a szakember.
Ismét közzétette a szennyvízvizsgálatok eredményeit a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Az elmúlt héten vett minták alapján elmondható, hogy a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció látványosan csökken az országban, kivéve három városban. Korábbi cikkünkből kiderül, hol emelkedett a koronavírus-koncentrációja.
Legjobban: