Novembertől egyre több légúti megbetegedés fordul elő a lakosság körében szétszórtan vagy koncentráltabban, esetleg kifejezetten járványos formában. Ezeket gyakran influenzának nevezik, részint kialakult szokás szerint, részint azon téves elgondolás alapján, hogy ez egy gyűjtőnév a hűléses, lázas , hurutos tünetekkel járó betegségek jelölésére. Pedig a valódi influenza az influenzavírusok által okozott megbetegedés, mely mind járványügyi nagyságrendjében, mind klinikai sajátságaiban eltér az egyéb légúti megbetegedésektől.
Nem minden légúti megbetegedés influenza
A járványügyi különbség az, hogy az influenza hazai viszonylatban akár több százezres vagy milliós nagyságrendű országos járványt is okozhat, míg az egyéb 5 víruscsalád mintegy 175 tagja jóval kisebb nagyságrendben okoznak megbetegedéseket. Csupán helyi járványokért lehetnek felelősek, például egy családban, óvodai, iskolai közösségekben, vagy munkahelyeken, kisebb településeken, de sohasem okoznak nagy kiterjedésű, több megyére kiterjedő járványt.
Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. Ugyanakkor a légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) rendkívül súlyos, akár halálos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.
Kórokozók
A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre világszerte a legnagyobb számú megbetegedést hozzák létre, és amelyek közül az influenza A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918-1919 évi spanyol náthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani. Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az ezek által kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil.
Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása miatt csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai mutáció révén némileg megváltozott szerkezetű antigének keletkeznek. Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán.
Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (ezt nevezzük cseppfertőzésnek). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.
Védőoltással elkerülhető
A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között 10 járványban egymillióan, vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma. Az ÁNTSZ szerint most érdemes kérni az influenza elleni vakcinát, mert az oltást akadályozó fertőzések még ritkák, s ilyenkor még a háziorvosok kevésbé leterheltek, mint a hűvösebb időjárással együtt járó megfázásos időszakban.
Az előttünk álló szezonban 1,3 millió térítésmentes oltóanyag áll a rizikócsoportokba tartozók rendelkezésére. A jogosultak köre megegyezik a múlt évivel, és egy új oltóanyagnak köszönhetően a vérzékenységben szenvedők is részesülhetnek influenza elleni ingyenes védőoltásban. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint sok helyen már most is kérhető a védőoltás, de legkésőbb a jövő héten minden háziorvosi rendelőben lehetőség lesz a beadatására. A kisgyermekeknek, illetve a vérzékenyeknek szánt ingyenes vakcinák elérhetőségéről a háziorvos ad felvilágosítást.
Azoknak, akik nem jogosultak ingyenes vakcinára, a gyógyszertárakban többféle készítmény is elérhető. Az ÁNTSZ mindenkinek ajánlja a védőoltást, ugyanis "segíthet elkerülni a kellemetlen tüneteket okozó, de akár súlyos szövődményekkel is járó megbetegedést". Az Országos Epidemiológiai Központ heti jelentése szerint a 44. héten negyedével csökkent az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma az előző héthez viszonyítva. Október 29. és november 4. között az országban mintegy háromezer influenzaszerű megbetegedést regisztráltak. Az influenzagyanús betegek virológiai vizsgálataikor egy mintában sem mutatták ki influenzavírus jelenlétét.
Valamennyi oltóanyag a jelenleg előforduló mindkét influenza A altípusba és az influenza B típusba tartozó törzsek azon változataiból készül, melyeket az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) a következő szezonális időszak legvalószínűbb kórokozóiként jelöl meg minden év februárjában, a 82 országban működő 100 influenzavírus laboratórium folyamatos vizsgálatai alapján. Ezeknek az oltóanyagoknak a védőhatása elsősorban attól függ, hogy a készítésükhöz használt vírustörzsek mennyire egyeznek a szezonális időszakban felbukkanó vírustörzsekkel. Az EVSZ rendelkezésére álló nagy számú adat szerint a vakcinatörzsek és a járványtörzsek kellő egyezése esetén 70-90%-os védettség alakulhat ki az oltott egészséges felnőttek között. A védőoltás mindenkinek ajánlott, de különösen fontos, hogy részesüljenek benne az ún. kockázati csoportokba tartozók, azaz azon személyek, akiknél egy esetleges influenzafertőzés alapbetegségük, bizonyos gyógykezelésük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású, sőt életveszélyes lehet; illetve azok, akik a kockázati csoportokba tartozókat a fertőzés átvitelével veszélyeztethetik; a nagyobb közösségekben élők és azok, akiknek a megbetegedése és munkából való kiesése a normális társadalmi élet fenntartásában zavart okozna.
Forrás: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Legjobban: