Becslések szerint évente 320000 munkavállaló hal meg világszerte vírusokhoz, baktériumokhoz, rovarokhoz vagy állatokhoz köthető fertőző betegségekben. Noha a legtöbb haláleset a fejlődő országokban történik, az EU-ban is közel 5000 dolgozó esik ilyen betegségek áldozatául.
Becslések szerint évente 320000 munkavállaló hal meg világszerte vírusokhoz, baktériumokhoz, rovarokhoz vagy állatokhoz köthető fertőző betegségekben. Noha a legtöbb haláleset a fejlődő országokban történik, az EU-ban is közel 5000 dolgozó esik ilyen betegségek áldozatául - olvasható az Európai Kockázatkutató Központ (ERO) új jelentésében. Európában különösen a gazdálkodókat, az egészségügyi dolgozókat, illetve a hulladékkezelésben tevékenykedőket fenyegeti veszély. Utóbbiakat azért, mert a munkavállalók sokféle, levegőben található mikroorganizmussal és szerves vegyülettel kerülnek kapcsolatba. A fertőző betegségek - például a SARS (súlyos akut légúti szindróma), a madárinfluenza vagy a Dengue-láz - szintén egyre több problémát okoznak az unióban.
A legtöbb kockázat az új, fertőző kórokozók által okozott világméretű járványokhoz kapcsolódik - ilyen például a súlyos akut légúti szindróma (SARS), a madárinfluenza és az ebola, valamint az újra felbukkanó, de már régóta ismert betegségek, mint például a kolera és a sárgaláz. Fokozza a veszélyt, hogy a nemzetközi közlekedés és kereskedelem sebességét és léptékét ismerve a kórokozók néhány óra alatt elterjedhetnek, új világjárványt indítva útjára.(Ö. Z.)
(2007.12.03. 11:15)
Ez is érdekelhet
Népszabadság - Népszabadság
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: