Hazánkban a kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottságnak köszönhetően évtizedek óta nem láttunk diftériát, csak tankönyvből tudjuk megmutatni a kanyaró jellegzetes kiütéseit, és lassan felnő egy orvosnemzedék, amely nem találkozott már heveny gégefedő-gyulladással.
A fertőző betegségek egyik legjobb ellenszerének a védőoltások bevezetése bizonyult. Ahol a rendelkezésre álló hatékony oltással a lakosság jelentős részét sikerül átoltani, szinte megszűnnek a korábban félelmetesnek tartott betegségek. Hazánkban a kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottságnak köszönhetően évtizedek óta nem láttunk diftériát, csak tankönyvből tudjuk megmutatni a kanyaró jellegzetes kiütéseit, és lassan felnő egy orvosnemzedék, amely nem találkozott már heveny gégefedő-gyulladással.
A sikeres megelőzés a gondos házi gyermekorvosi, védőnői szolgálatnak és az oltási rendszert folyamatosan megújító és szervező ÁNTSZ-nek köszönhető.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy megjelentek és egyre hangosabbak az oltások és különösképpen a kötelező védőoltások ellenzői. Tudatlanságukban azt gondolják, hogy jobb a betegség átvészelése, mint az oltással szerezhető védelem. Érvelésük alapja legtöbbször az, hogy ha alig van már betegség, akkor minek ellene védelem? Ám ha nem tartjuk fenn a magas szintű átoltottságot, a betegség ismét előretör. Az oltások ellenzői hamis biztonságérzetüket a többiek, vagyis valamennyiünk védettségének köszönhetik. Az oltási fegyelem lazulása, az oltásokkal szembeni ellenállás a kórokozó megjelenésével valamennyiünket veszélyezteti.
A kötelezők mellett számos fakultatív oltás is létezik. A madárinfluenza miatt világszerte egyre többen oltatják be magukat influenza elleni védőoltással. Ez természetesen nem véd a madárinfluenzától, de sok embernek védelmet jelent az influenza következtében kialakuló súlyos szövődményekkel szemben. Ilyen szövődmény lehet a tüdőgyulladás, amely a WHO adatai szerint a fertőzéses halálokok között az első helyen szerepel. Ennek megfelelően került a vakcinával foglalkozó kutatások előterébe a tüdőgyulladás lehetséges kórokozóival szembeni védelem biztosítása.
A vakcinafejlesztés első kérdése, hogy melyik az a leggyakoribb kórokozó, amely a legsúlyosabb tüdőgyulladásokat okozza. Az erre irányuló vizsgálatok világszerte igazolták, hogy a kicsiknél (ötéves kor alatt) és az idősebb korosztálynál (65 év felett) a legsúlyosabb tüdőgyulladásokat a pneumococcus baktérium okozza. Évek óta forgalmazzák az idősebb korosztálynak megfelelő vakcinát, s igen kedvezőek a tapasztalatok. Csak néhány éve vezették be a csecsemőknek, kisebb gyermekeknek való konjugált védőoltást, amely számos országban a kötelező oltási rend részévé vált. Magyarországon csupán két éve van forgalomban, és még csak fakultatív oltás. Jó jelnek ígérkezik, hogy bizonyos betegségekben, veszélyeztetett csoportokban ma már 70 százalékos tb-támogatással rendelhető.
A külföldi tapasztalatok rendkívül kedvezőek. Az USA-ban az oltás bevezetését követően drámaian, 80 százalékkal csökkentek a kétévesnél fiatalabbak súlyos, magas halálozási aránnyal járó fertőzései (agyhártyagyulladás, vérmérgezés), és 65 százalékkal a pneumococcus által okozott tüdő- és középfülgyulladások is. Az oltás nem várt pozitív hatásaira is fény derült. Nemcsak az oltottakban, hanem a környezetükben élő felnőttek, szülők és nagyszülők körében is csökkentette a tüdőgyulladások számát, és kevesebb lett az antibiotikumokra kevésbé érzékeny pneumococcusok száma. Az adatok alapján még szinte beláthatatlan az oltás egészségügyi előnye mellett nyerhető gazdasági nyereség. Nem kérdéses, hogy előbb-utóbb a WHO ajánlásának megfelelően hazánkban is kötelező és így minden gyermek számára hozzáférhető oltássá válik a konjugált pneumococcusvakcina.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hatalmas népegészségügyi problémát jelent a hasmenések gyakorisága. Ezek vezető kórokozói a rotavírusok. Két alapvetően különböző típusú vakcinát fejlesztettek ki a betegség megelőzésére, amelyet csecsemőknél lehet alkalmazni. Mindkettő kitűnő hatékonyságú. Különös előnyt jelent a gyermekkorban, hogy szájon keresztül alkalmazhatók. Évek óta forgalmazzák a bárányhimlő elleni védőoltást, szintén jó eredménnyel.
A vakcinafejlesztés természetesen nem szorítkozik csak a gyermekekre. Ennek egyik példája az amerikai immunizációs tanácsadó testület által is javasolt övsömör elleni oltás. Ezt a betegséget a bárányhimlő vírusa okozza, és képes megkeseríteni az idősebb korosztály életét a betegséget hosszan követő övszerű fájdalommal. A fertőző májgyulladás két vírusával szemben is létezik hatékony védőoltás. A B típus elleni oltás kötelező, míg az A típus elleni fakultatív. A napjainkban zajló járványok is mutatják, hogy az A típus elleni oltást is célszerű lenne mindenkire kiterjeszteni.
A vakcinafejlesztés új iránya a rákos betegségek megelőzése. A B típusú májgyulladások jelentős része az idők folyamán májsejtes rákká alakul, így a gyulladás megelőzésére alkalmas oltás a daganatos betegségek kialakulását is megakadályozza. Hasonlóan működik a humán papillomavírus ellen napjainkban bevezetett HPV-vakcina, mely a méhnyakrákesetek jelentős részének megelőzésére alkalmas. Kiderült, hogy a fiatal nők egyik leggyakoribb rosszindulatú betegségének 70 százalékát a humán papilloma vírusának két altípusa okozza. E fertőzés megelőzésére alkalmas oltóanyaggal elkerülhető a méhnyakrákos esetek jelentős része is. Nem meglepő, hogy az amerikai immunizációs tanácsadó testület javasolta a 1 1-1 2 éves lányok rutinimmunizációját HPV-vakcinával. Bár az oltások célcsoportja a szexuális élet kezdete előtt lévő lányok korosztálya, hasznos lehet a vakcináció az idősebb nők számára is.
A mostanában megjelent rendkívül hatékony, ugyanakkor biztonságos oltások széles körű elterjedését nyilván nehezíti a vakcinák ára, de a költséghatékonysági vizsgálatok talán lehetővé teszik a mindenkire kiterjedő bevezetésüket.
A szerző a Heim Pál Gyermekkórház Madarász Utcai Gyermekkórház főorvosa
(2007.09.20. 10:22)
Ez is érdekelhet
Fekete Ferenc - Világgazdaság
Legjobban: