A Bourbon-vírust csak a közelmúltban, 2014-ben fedezték fel, ezért a fertőzés előfordulásáról egyelőre még becslések sem állnak rendelkezésre. Mivel a vírust pókszabásúak (elsősorban a kullancsok) terjesztik, eddig pedig csak Észak-Amerikában észlelték, más kontinenseken vélhetően jó darabig csak behurcolt esetek fordulhatnak elő. Az sem valószínű, hogy a Bourbon-vírus járványt okoz, hiszen csak közvetítő útján terjed, emberről emberre nem lehet átadni.
A Bourbon-vírus tünetei és kezelése
A diagnózis felállítását nehezíti az is, hogy a fertőzés tünetei általánosak, legtöbbször láz és fáradékonyság jelentkezik. Még pontosan a tüneteket sem tudták meghatározni amiatt, hogy a betegséget eddig csak elvétve azonosították. Az eddigi beszámolók alapján azonban a láz és a fáradtság mellett halvány, vöröses kiütés is árulkodhat a fertőzésről. A tünetek hasonlítanak a szintén kullancs által terjesztett Heartland vírus okozta betegséghez és az Ehrlichiosishez, amelyet ugyancsak kullancs terjeszt, viszont baktérium okoz.
A vírus jelenlétekor kórosan alacsony a vérlemezke - és a fehérvérsejtszám, továbbá drasztikusan lecsökken a vörösvérsejtszám, emelkedettek viszont a májenzimszintek. Viszont ezek a laboreredmények sem jelzik egyértelműen a vírusfertőzést, csak fölhívják a figyelmet arra, hogy az érintettel valami nincs rendben. A biztos beazonosítás az erre használatos jelenlegi módszerekkel nehézkes.
Kezelni csupán a tüneteket lehet: fontos például a folyadék- és sópótlás, a társfertőzések kivédése, illetve súlyosabb esetben - mivel halállal végződőt is számon tartanak - az életfunkciók fenntartása is szükséges lehet. Pontos információk a gyógyulási esélyekről sincsenek - hiába tudják ugyanis, hogy már voltak halálos áldozatok, nem tudni, hogy hány érintett esett át egészen enyhe betegségen vagy vészelte át a fertőzést teljesen tünetmentesen.