Sokakat elriaszt az influenzaelleni védőoltással járó kellemetlen tűszúrás, ezen segíthet egy újfajta, cseppekben nyelv alá adagolható vakcina, amelyet dél-koreai kutatók fejlesztettek ki.
Eddig számos próbálkozás történt arra, hogy kikísérletezzék az immunizálás valamilyen kevésbé kellemetlen módját. A szájon át szedhető szerektől az inhalációig többféle módszert dolgoztak ki a tudósok, ám mindegyiknek volt valamilyen hátulütője.
A szöuli Nemzetközi Oltóanyag-kutató Intézet munkatársai olyan cseppeket fejlesztettek ki, amelyeknek kétszeri nyelv alatti alkalmazása az egereknél működött: a szer olyannyira megerősítette az állatok immunrendszerét, hogy az képes volt kivédeni az influenza-kórokozójának egyébként halálos dózisát.
A dél-koreai kutatók a továbbiakban e "védőoltás" humán alkalmazásával kívánnak foglalkozni kiderítendő, hogy a vakcina nyelvalatti alkalmazása embereknél is képes-e kiváltani az erős immunválaszt. Az újfajta vakcina a nyelv alá cseppentve közvetlenül érintkezik a nyálkahártyával. A kutatók magyarázata szerint a szer egyrészt azonnali reakciót vált ki a nyálkahártyában, másrészt az immunrendszer részéről.
Ezek a kísérletek alapul szolgálhatnak az alternatív, tűmentes vakcina humán tesztelésére" - mondta Cecil Czerkinsky, az intézet tudományos laboratóriumának igazgatóhelyettese, aki szerint az újfajta oltóanyag a kényelmes alkalmazás mellett egyéb előnyökkel is bír.
Mint rámutatott, a nyelvalatti alkalmazás a jelek szerint az immunitást a szervek szélesebb skálájára terjeszti ki, mint a hagyományos vakcináció, amikor az oltóanyagot injekcióval, vagy szájon át az emésztőrendszeren keresztül juttatják be a szervezetbe.
Ez is érdekelhet
"Amennyiben ezek az eredmények humán kísérletekben is megismételhetők, ez megnyitja az utat az oltóanyagok új nemzedékének kifejlesztése előtt. Olyan vakcinákról van szó, amelyek tömegesen alkalmazhatók lesznek légúti fertőzések, köztük a madárinfluenza emberre veszélyes törzse ellen" - jelentette ki Cecil Czerkinsky.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: