2007. szeptember 28. (MTI) - A Kardiológiai (Szív) Világszövetség szeptember utolsó vasárnapját - idén szeptember 30-át - a Szív Világnapjává nyilvánította, amelyet első alkalommal 2000-ben ünnepeltek meg.
E napon minden országban, ahol a szívgyógyászok tudományos társasága és a szívbetegségekkel foglalkozó társadalmi szervezetek, alapítványok tagjai a világszövetségnek, igyekeznek fölhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára, társadalmi jelentőségére, arra a fizikai, lelki és gazdasági teherre, amit a betegség az egyénre és az egész országra ró. Számos rendezvényen propagálják a szívet kímélő egészséges életmódot, mérik a vérnyomást és a koleszterinszintet. Az idei világnap jelmondata: "Együtt az egészséges szívekért", azaz a szívbetegségek megelőzése és a gondozás közös feladat, segítsen orvosának, hogy orvosa is segíthessen önnek.
A szív, a vérkeringés központjában elhelyezkedő, alig 300 grammos izmos pumpa szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Percenként 60-80-szor, óránként négy-ötezerszer ver, naponta 7200 liter vért mozgat meg, s hetven év alatt összehúzódásainak száma két és félmilliárd. Bármennyire erősnek tűnik azonban, a szív a genetikai és biológiai tényezők mellett a külső tényezők káros hatásának is ki van téve, amilyen a helytelen, állati zsiradékokban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás. A szívrohamok mintegy kétharmadát a magas koleszterinszint és a dohányzás okozza.
A koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy 15 millió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a mortalitás 30 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya. A szív- és érrendszeri betegségek a nők között is a legtöbb rokkantságot és halált okozzák, a hölgyeknek nyolcszorta nagyobb esélyük van arra, hogy szívinfarktus vagy szélütés következtében fejezzék be életüket, mint arra, hogy emlőrákban, petefészek-daganatban haljanak meg.
Jelentős változást csak a megelőzés eredményességének fokozása, az életmódváltás hozhat. Azok a nemdohányzók, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, hetente háromszor testmozgást is végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, 80 százalékkal csökkentik a szívroham esélyét.
Hazánk élen jár a szív- és érrendszeri megbetegedések statisztikájában, ebben szerepet játszik, hogy a magyar lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A szív és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen; a szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál (infarktus) miatt következik be. Évente mintegy 25 ezer ember hal meg így, s az esetek több mint fele kórházon kívül történik. Pedig a szívmegállás utáni kritikus pillanatokban azonnal és helyesen beavatkozva még meg lehet menteni az életet. Szívroham esetén az újraélesztés egyetlen módja a szív időben történő elektromos sokkolása, az úgynevezett defibrilláció. Az elsősegélynyújtás keretében alkalmazott újraélesztés - hirtelen szívhalál esetén - 10-12 ember életének megmentését jelentheti naponta.
Az idei világnapon is a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága szervezi a Szívünk Napja központi rendezvényét a budapesti Városligetben. Ott, valamint Debrecenben, Kecskeméten és Nagykőrösön szív- és érrendszeri kockázatszűréssel, egészségügyi tanácsadással, sportprogramokkal, vérnyomás-, vércukor- és testzsírméréssel, orvosi tanácsadással, tájékoztató előadásokkal, bemutatókkal, családi és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma - Baczonyi László - Sajtóadatbank)
Legjobban: