Egy egyszerű új pontrendszer használatával könnyedén meghatározhatók lesznek azok az emberek, akinél fokozott kockázat áll fenn a cukorbetegségre és így aktívan be lehet avatkozni még a betegség kialakulása előtt - olvasható egy, a British Medical Journal honlapján (bmj.com) megjelent nagyszabású tanulmányban.
A pontrendszer az elektronikus kórlapokban fellelhető, illetve a betegek által is ismert információkra épül és nincs szükség hozzá laboratóriumi vizsgálatokra, így rutinszerűen is használható a klinikai gyakorlatban, az országos szűrőprogramokban és a nagyközönség által is (http://www.qdscore.org).
A II-es típusú cukorbetegség gyakorisága világszerte gyorsan nő, az öregedő népesség, a szegényes étrend és az elhízás járványszerű terjedése miatt. Kulcsfontosságú a korai diagnózis, azonban eddig még nem dolgoztak ki és ellenőriztek olyan kockázati pontrendszert, amely széles körben használható a klinikai gyakorlatban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezért a nottinghami, az edinborough-i, a Queen Mary és a bristoli egyetemek kutatói elkezdtek kidolgozni egy új, a cukorbetegség kockázatait felmérő algoritmust (a QD pontszámot), amellyel a QResearch adatbázisának segítségével megbecsülhető a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata az elkövetkezendő 10 évben. 355 angol és walesi háziorvosi praxis több, mint 2.5 millió betegének adatait elemezték tíz éven át 2008 márciusáig. Minden résztvevő életkora 25 és 79 év között volt és a vizsgálat kezdetekor nem szenvedtek cukorbetegségben. A háziorvosi kartonok alapján azonosították azokat, akiknél a vizsgálat ideje alatt diagnosztizálták a II-es típusú cukorbetegséget.
Az adatokat a különböző változókra korrigálva kiderült, hogy a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata mind férfiaknál mind nőknél szoros összefüggést mutat a nemmel, az életkorral, az etnikai hovatartozással, a testtömegindexszel, a dohányzással, a családban előforduló cukorbetegséggel, a nélkülözéssel, a kezelt magasvérnyomással, a szívbetegséggel és a kortikoszteroidok használatával.
Például a kutatók nagy különbséget találtak a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatában a különböző etnikai csoportok között. A bangladesi férfiak és nők négyszer nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek, mint a fehér férfiak és nők, míg a pakisztáni férfiaknál és nőknél kétszeres a kockázat. A nélkülözéssel is szoros összefüggést találtak, a leginkább nélkülöző nőknél közel kétszeres a kockázat a tehetős nőkéhez viszonyítva. A férfiaknál hasonló, ám kevésbé meredek görbe figyelhető meg.
A csapat ezután a QD pontszám pontosságát vizsgálta a megjósolt és a megfigyelt kockázat összehasonlításával 1,2 millió további betegen egy 10 éves periódus során. Ez azt mutatta, hogy a pontrendszer nagyon pontosan mér. A QD pontrendszer a Cambridge kockázati pontrendszerrel összehasonlítva is jól szerepelt.
A QD pontszám az első kockázatjósló algoritmus, amely a cukorbetegség kockázatát becsli meg a következő 10 évre az etnikai hovatartozás és az anyagi helyzet segítségével, írják a szerzők. Nincs szükség laboratóriumi tesztekre, így mind a klinikai gyakorlatban, mind a nagyközönség által is használható. Továbbá valószínűleg csökkenti, nem pedig kihangsúlyozza az elterjedt és állandó egyenlőtlenségeket.
A QD pontrendszer nagyon pontos és gyakorlatias, segítségével kiszűrhetők a fokozott kockázatú emberek, lehetővé téve a korai diagnózist és kezelést, olvasható a Drezdai Egyetem orvosai által a cikkhez írt szerkesztőségi kommentárban.
A QD pontrendszer beépítése a praxisok számítógépébe nem növelné az orvosok munkáját, azonban a fejlődő országokban gondot okozhat a számítógép szükségessége. Számos szervezet javasolta egy kockázatbecslő algoritmus használatát az európai alapellátásban és a QD pontrendszer hasznos lesz ezeknek a céloknak az elérésében. Azonban a szerzők azt mondják, további vizsgálatokra van szükség a QD pontrendszer sikerének kiértékeléséhez.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: