A Granada Egyetem (Spanyolország) más spanyol egyetemek kutatóival együttműködve felfedezte, hogy a alkalmas arra, hogy kivédje a szervezetben az oxidatív stresszt, amit az oxigén és nitrogén szabad gyökök okoznak, ezáltal késlelteti az öregedéssel járó gyulladásos folyamatokat, így magát az öregedést is.
A melatonint az emberi szervezet is termeli, de 30 éves kortól - amikorra a szabad gyökök már felszaporodnak és gyulladásokat kezdenek okozni, már kevésbé -, ezért napi rendszerességgel szükség van a melatonin pótlására.
Melatonint kis mennyiségben tartalmaznak egyes növények: a hagymafélék, a cseresznye, a banán, de a kukorica, a zab és a rizs is, és több zöld fűszernövény, mint például a kakukkfű, a menta, a zsálya - no és a vörösbor.
A kutatók laboratóriumi egereknek adtak öt hónapos kortól (ami az embernél 30 éves kornak felel meg) kis adag melatonint, és megfigyelték, hogy a melatonin folyamatos adagolása nemcsak semlegesítette az oxidatív stresszt és a gyulladásos folyamatokat, de késleltette a korral járó elváltozások megjelenését is, növelve az élettartamot.
A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az embernél a melatonin folyamatos, szünetmentes adagolása 30 - 40 év fölött kivédi vagy legalábbis késlelteti az idős korral járó megbetegedéseket, beleértve az olyan degeneratív idegrendszeri rendellenességeket, mint a Parkinson kór, de a cukorbetegséget is.
Remélik, hogy a melatonin használatát hamarosan legalizálni fogja a spanyol Egészségügyi Minisztérium, bár mivel az nem találmány, hanem egy, az emberi szervezet által gyártott anyag, nem lehet szabadalmaztatni, és így nem kecsegtet nagy haszonnal a gyártása a gyógyszeriparnak.
Addig is, amíg nem lesz a melatoninból táplálékkiegészítő, azt javasolja kutatócsoport vezetője, hogy a növényekből vigyük be a melatonint. (Granada Egyetem)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
fuggetlen.hu
Legjobban: