Nátha: általában fertőző
A náthát gyakran elbagatellizálják, pedig az esetek nagy többségében fertőző: több mint százféle vírus képes kiváltani légúti tüneteket. Az orr és a melléküregek, valamint a garat nyálkahártyájának gyulladásával járó kórképek cseppfertőzéssel terjednek, így elég hozzá egyetlen tüsszentés, vagy köhögés, máris milliószám kerülnek a légtérbe – vagy a használati eszközökre – a vírusok. Mivel a betegségeket nem baktériumok okozzák, ezért az antibiotikumok hatástalanok velük szemben. Kizárólag akkor lehet rá szükség, ha a fertőzés szövődményeket okoz, azonban ekkor is csak kizárólag orvosi javaslatra szabad alkalmazni. Erre azonban általában nincs szükség, mivel a szezonális vírusok zömét egy átlagos állapotban lévő immunrendszer könnyedén leküzdi, különösen akkor, ha támogatjuk néhány nap pihenéssel, vitaminokkal, gyógynövényekkel, torokfertőtlenítővel, orrcseppel vagy szükség esetén lázcsillapítással.
Influenza: indokolt lehet a védőoltás
Az influenzavírus szintén különböző légúti panaszokat okoz, azonban a náthával szemben sokkal inkább jellemzőbb rá a fejfájás, levertség, a hidegrázás, a végtagfájdalmak, valamint a magas láz. Az egészséges immunrendszer, a náthához hasonló támogatással, napok alatt legyőzi, azonban idősebb korban, vagy legyengült állapotban – például krónikus betegeknél – szövődményeket, például súlyos tüdő-, középfül-, agyhártya- vagy akár agyvelőgyulladást is okozhat. Éppen ezért a rizikócsoportba tartozóknak, valamint azoknak, akik az életmódjuk vagy munkájuk miatt fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek, érdemes beadatni az influenzavírus elleni védőoltást.
Fülészeti problémák
A légúti fertőzések egyik gyakori szövődménye az arcüreggyulladás, ami az orr melléküregeinek megbetegedése. Kiváltó oka, a nátha következtében megduzzadó orrnyálkahártya, ami miatt az üregekben termelődő nyák nem tud kiürülni. A pangó váladékban könnyen elszaporodhatnak a baktériumok, amelyet az orrváladék besűrűsödése, orrdugulás, fejfájás, illetve az arcfájdalom jelezhet.
Szintén a légúti fertőzések szövődményének számít a középfülgyulladás is, ami a legsűrűbben a gyerekeknél fordul elő. Ekkor az orr melléküregeiben és a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, majd a felszaporodó váladék miatt a fülkürt nyílása beszűkül, vagy teljesen elzáródik. A középfülgyulladásra hallásromlás, a dobhártya feszítő fájdalma, fokozott váladékképződés és láz hívhatja fel a figyelmet. A betegség gyanúja esetén érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki indokolt esetben antibiotikumot is elrendelhet.
Szükség esetén hatékony lázcsillapítás
A különböző szezonális megbetegedések gyakran okoznak olyan mértékű lázat, amely csillapításra szorul. Hőemelkedésnek a 37-38 közötti, láznak pedig a 38°C fok feletti testhőmérséklet számít. Azonban, míg a hőemelkedés elősegíti a gyógyulást, a magas láz megviselheti a szervezet, akár súlyos anyagcserezavarokat is okozhat. Éppen ezért 38 fok felett már szükség lehet a lázcsillapításra, különösen akkor, ha a lázhoz rossz közérzet is társul. Ehhez javasoltak például az olyan gyógyszerek, amelyek a láz mellett fájdalomcsillapító hatással is bírnak. Ezek a vény nélkül kapható készítmények elérhetőek 15 éves kor felett alkalmazható tabletta vagy akár csecsemőknek is biztonságos módon adagolható belsőleges cseppek, szirupok, kúpok formájában.
A lázas beteg számára fontos az ágynyugalom biztosítása, valamint a kiszáradás megelőzésére alkalmazott bőséges folyadékfogyasztás. Fontos azonban az orvosi segítség kérése az 1 éves kor alatti csecsemők és gyermekek esetében jelentkező magas láznál, továbbá akkor, ha – bármely életkorban – kísérő tünetként erős fejfájást, tarkómerevséget, fénykerülést, légzési nehézségeket, bőrkiütéseket vagy bevérzéseket tapasztalnunk. Szintén forduljunk orvoshoz akkor is, ha a láz két naptál tovább tart, valamint, ha kísérőtünetkén olyan erős hányás-hasmenés jelentkezik, amely mellett a szükséges folyadékpótlás otthon nem kivitelezhető, és fennáll a kiszáradás veszélye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: