A rendszeres mozgás az asztmás gyermekek számára is rendkívül fontos. A mindennapos testnevelésórákkal kapcsolatban azonban számtalan kérdés merülhet fel az érintett szülőkben. Hogyan illeszthető be biztonságosan a rendszeres mozgás egy asztmás gyermek életébe, és mikor lehet szükség a testnevelésórák alóli felmentésére? Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont szakorvosa válaszolt a felmerülő kérdésekre.
Az asztmás gyerekek osztálytársaikhoz hasonlóan szeretnének sportolni, játszani és résztvenni az iskolai testnevelésórákon, valamint a szabadidős tevékenységeken is. Mi a teendő azonban olyankor, ha a gyermek asztmás tünetei súlyosbodnak terhelésre vagy testmozgáskor?
A testmozgás hatására jelentkező asztma
Az allergének (pollen, háziporatka, állatszőr, penész), irritáló tényezők (pl. dohányfüst), az időjárás változásai és a fertőzések mellett a fizikai terhelés is az asztmát kiváltó fő okok közé tartozik. A testmozgás által kiváltott asztma tünetei a rohamszerű köhögés, sípoló légzés, a mellkasi szorító érzés és légszomj, amelyek a mozgás során vagy a terhelést követően jelentkeznek. Aki szülőként már találkozott ezekkel a tünetekkel, és átélte az asztmás rohammal járó ijedtséget, azt szorongással töltheti el a mindennapos testnevelésórák gondolata. A negatív következmények miatti rettegés pedig arra sarkallhatja a szülőt, hogy mumusként tekintsen a rendszeres mozgásra és testnevelésórákra.
Az iskolás korosztálynak napi 60 percnyi testmozgás ajánlott. A mozgás jótékony hatással van a fizikai és mentális egészségre, közösségi élményt nyújtó örömforrás, amitől nem szabad megfosztani az asztmás gyermekeket sem. Az asztma bronchiale diagnózis pedig önmagában nem indokolja a testnevelés alóli teljes felmentést. A cél az, hogy a gyermek az egészségi állapotának megfelelően, a javasolt asztma elleni gyógyszerek, inhalátorok használata és jó asztma kontroll mellett mozoghasson a társaihoz hasonló módon– mondja dr. Somogyi Éva.
Sportolás és testnevelésórán való részvétel asztmásként
David Beckham (válogatott angol labdarúgó), Mark Spitz (amerikai úszó, többszörös olimpiai bajnok), Paula Radcliffe (hosszútávfutó, számtalan világ és olimpiai rekord birtokosa) – csak néhány név azok közül a kiváló sportolók közül, akik asztmásként tettek szert világhírnévre.
Mint dr. Somogyi Éva mondja, az asztmások esetében az aktív életmód és a rendszeres testmozgás erősíti a légzőizmokat, javítja a tüdőkapacitást és a gyermek általános életminőségét. Így a sportolás további pozitív mellékhatása, hogy a tüdőkapacitás javulásával az asztma bronchiale kezelése során az inhalatív szerek dózisa sokszor csökkenthető, mert a betegek tüneteinek erőssége és gyakorisága csökken. A rendszeres sportolás hatására legtöbbször a gyermekek jó asztmakontrolljához kevesebb gyógyszer is elegendő.
A testnevelésórán való részvételt az asztma súlyosságának, a gyermek terhelhetőségének és kezelésének függvényében ítéli meg a kezelőorvos. Enyhe és jól kontrollált asztmával a normál testnevelésórákon való részvételnek nincs akadálya, de fontos, hogy a gyermek szükség esetén használhassa asztma gyógyszerét. Az asztmával élő gyermeknél, ha kisebb fizikai teljesítőképességgel rendelkezi, akkor a testnevelésórákat az ő egyéni igényeihez kell igazítani. Ez azt jelenti, hogy a gyermek állapotától függően lehetnek olyan feladatok és gyakorlatok, amelyek alól fel lehet, illetve kell menteni (pl. hosszútávfutás, pihenés, megállás nélkül).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha a testnevelésórákon vagy a mozgás hatására a gyermek állapota romlik, akkor tüdőgyógyászati vizsgálat elvégzése javasolt, ahol az állapotmeghatározást követően a kezelőorvossal megbeszélik, miként szükséges módosítani az asztmarohamok megelőzésére és kezelésére szolgáló készítmények használatát. Ha a gyermek egészségi állapota indokolja, a kezelőorvos könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát is javasolhat.
Ez is érdekelhet
Beszéljünk róla!
Fontos, hogy a gyermek környezete (pedagógusok, osztálytársak) is tudjon a betegségről és annak súlyosságáról, továbbá birtokában legyen az asztmával kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak (pl., hogy milyen tüneteket okoz a betegség, és mi a teendő egy roham esetén). A gyermeknek rendelkeznie kell egy, a kezelőorvos által összeállított írásos utasítással (asztma kezelési tervvel), amely pontról pontra elmagyarázza, hogy mit kell tennie a roham megelőzéséhez, hogyan ismerheti fel a közelgő asztmarohamot, és miként kontrollálhatja azt. Ha a gyermek tisztában van betegsége természetével, önállóan felismeri betegségének tüneteit, továbbá megfelelően képes használni az orvos által felírt gyógyszereket, akkor a betegsége nem fogja jelentősen korlátozni a mindennapjait.
Legjobban: