A szénanátha és a COVID-19 lehetséges tünetei között vannak átfedések. A mostani időszakban, amikor az omikron variáns BA.4 és BA.5 alváltozata egy újabb járványhullámmal fenyeget, illetve beindul a parlagfűszezon, laikusként sok esetben nehéz lehet megmondani, pontosan mi állhat légúti panaszaink hátterében. Samuel J. White és Philippe B. Wilson, a Nottingham Trent Egyetem kutatói azokat az eltéréseket vették sorra a The Conversation oldalán megjelent cikkükben, amelyek támpontot nyújthatnak a kétféle betegség megkülönböztetéséhez.
A COVID-19 és a szénanátha jellemző tünetei
| Tünet | COVID-19 | Szénanátha |
|---|---|---|
| Köhögés | igen | igen |
| Tüsszögés | igen | igen |
| Orrfolyás | igen | igen |
| Torokkaparás | igen | igen |
| Kimerültség, gyengeség | igen | igen |
| Fejfájás | igen | igen |
| Ízlelés- és szaglásromlás | igen | igen |
| Szemviszketés, -vörösség | nem jellemző | igen |
| Izomfájdalmak | igen | nem jellemző |
| Hányás, hasmenés | igen | nem jellemző |
| Láz, hidegrázás | igen | nem jellemző |
Jól látható, hogy bár valóban vannak közös pontok a két betegség esetében, akadnak azonban olyan szimptómák is, amelyek árulkodóak lehetnek. A szemviszketés és -vörösség például tipikus allergiás tünet, a koronavírus-fertőzésre azonban nem jellemző. A láz és hidegrázás esetében éppen a fordítottja igaz, ahogy hányás és hasmenés is elsősorban COVID-19 során alakulhat ki, főleg a fertőzést követő korai időszakban. Izomfájdalmak ugyancsak a pandémiás fertőzés kapcsán jelentkezhetnek, pollenallergia általában nem vált ki hasonlót.
A közös tünetek terén sem teljesen azonos a kép. Vegyük például a köhögést: a COVID-19 rendszerint hosszabb ideig kitartó és száraz köhögést okoz, míg a szénanátha miatti köhögéshez gyakran társul irritáló torokviszketés. Az ízérzékelés- és szaglásvesztés allergia esetén elsősorban orrdugulás következménye, míg a koronavírus-fertőzés közvetlenül a szaglóhámot károsítja , így orrdugulás nélkül is érzékeink tompulásához vezet. Nem mellesleg a pollenallergia egy szezonálisan visszatérő panasz, így a legtöbb érintettnek már vannak vele tapasztalatai. Ha úgy érezzük, hogy allergiás tüneteink a szokásosnál erősebbek, esetleg egyéb gyanúra okot adó szimptómáink is jelentkeznek, akkor érdemes lehet teszteltetni magunkat koronavírusra.
Hogyan előzhetjük meg a panaszokat?
Fontos, hogy ismert allergiánkat kellő körültekintéssel kezeljük. Ezzel nemcsak életminőségünket javíthatjuk a pollenszezon közepén, de – teszteléssel kombinálva – potenciálisan elősegíthetjük a koronavírus-fertőzés korai felismerését is. Mi több, megfigyeléses kutatások szerint a magas pollenkoncentráció gyengítheti az allergiások fertőzésekkel szembeni immunvédelmét is.
Amennyiben tehát pollenallergiával küzdünk, mindenképpen egyeztessünk allergológussal, és kövessük az általa javasolt terápiát . Ezenfelül érdemes minden lehetőséget megragadni arra, hogy kevesebb allergénnel érintkezzünk. Segíthet, ha kerüljük a szabadtéri tevékenységeket azokban az időszakokban, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb. A szellőztetést szorítsuk a kora reggeli és késő esti órákra, illetve fontoljuk meg egy légszűrő berendezést beszerzését a lakásba. Szintén hasznos a használt ruhák és ágyneműk gyakori öblítése, valamint a gyakori hajmosás. Ami pedig a COVID-19 megelőzését illeti, a leghatékonyabb védekezési módszerek már jól ismertek: vegyük fel az oltást, hordjunk maszkot zsúfolt helyeken, tartsunk távolságot másoktól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: