Aggasztó számok, rossz prognózis
A stroke, vagyis az agyi érkatasztrófa - közismert nevén szélütés - egyike azon betegségeknek, amelyekről szívesen hisszük, hogy csak másokkal fordulhatnak elő. Ugyanakkor a tények aggasztóak: ez a betegségcsoport a harmadik leggyakoribb halálok Európában, évente 1,4 millió halálos áldozatot követel. Magyarországon minden évben egy közepes város lakosságának megfelelő számú, mintegy húszezer ember hal meg stroke következtében, ötször ennyit kezelnek kórházakban agyi keringési zavarral. A túlélt agyi katasztrófa sem kecsegtet túlságosan kedvező jövőképpel: a betegek mintegy egyharmada a stroke-ot követő hetekben meghal, a másik harmada visszafordíthatatlan egészségkárosodást szenved (például megbénul, elveszíti beszédképességét, érzékelési és értelmi zavarok lépnek fel stb.) és számosan kerülnek emiatt krónikus osztályra, ápolási otthonba is.
Szélütés - mi történik?
Agyi katasztrófáról akkor beszélünk, ha a vérellátás hirtelen megszűnése, az oxigénhiány következtében elhal az agyszövet egy része. Többféleképpen is bekövetkezhet: leggyakrabban az ún. iszkémiás stroke fordul elő. Ennek során az érintett agyterületet tápláló verőérben vérrög keletkezése vagy az érfal nagyfokú meszesedése miatt megszűnik, illetve kritikusan lecsökken a véráramlás. (Vérrögök a verőerek meszesedése miatt egyenetlen felszínű falain keletkeznek, és vagy ott nőnek akkorára, hogy elzárhatják az eret, vagy kisebb darabkák, embólusok szakadnak le róluk, és ezek jutnak el a kisebb verőerekbe, teljesen elzárva azok üregét.)
Az esetek kisebb részében ún. vérzéses stroke következik be: ilyenkor az agyon belül vagy az agy körül vérzés lép fel. A keletkezett vérömleny fokozott koponyaűri nyomást és közvetlen szövetroncsolódást okozhat. Az agyállományon belüli vérzés általában magas vérnyomás következménye: a kis verőerek megrepednek, majd a keletkező vérzés a környező kis ereket is összenyomja, megrepesztheti.
Vérzés előfordulhat az agy és a koponya közötti térben is, a pókhálóhártya alatt. Ennek oka lehet az érfalak kóros kiöblösödése miatt kialakuló aneurizma megrepedése, érfejlődési rendellenesség és baleset is.
Visszafordítható és maradandó károsodást is okozhat
Számos esetben a súlyos következményekkel járó agyi katasztrófát kisebb stroke-ok, mintegy figyelmeztető történések előzik meg. Ilyen például az átmeneti oxigénhiányos roham (tranziens iszkémiás attack, TIA), amely néhány perctől egy napig okozhat idegrendszeri tüneteket. Ezek a tünetek nyom nélkül megszűnnek. Ha az oxigénhiány következményei 24 óránál tovább tartanak, de az idegrendszeri károsodások visszafordíthatók, akkor reverzibilis iszkémiás neurológiai deficit, RIND következik be. Ebből általában három héten belül teljesen felgyógyul a beteg, azonban a TIA és a RIND előfordulása jelentősen megnöveli a súlyosabb agyi katasztrófa bekövetkeztének esélyét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A komplett agyi infarktus során az érintett területen az agyszövet elhal, így súlyos idegrendszeri tünetek jelentkeznek. A bal agyféltekében bekövetkező stroke a jobb testfélen, a jobb oldali stroke a test baloldalán okoz működési zavarokat, az érző és mozgatóműködések részleges kiesésétől a teljes bénulásig. A beszédképesség, a látás átmeneti és tartós zavara, a viselkedés meglassulása, a viselkedésminták elvesztése, a koordinálatlan mozgás, az inkontinencia is gyakori következmény.
Stroke: Sürgős - Telefon - Rögtön - OMSZ - Kezelés - Ellátás!
A stroke betegség betűinek ilyen kibontását egyáltalán nem szójátéknak szánta egyik előadásában dr. Csiba László egyetemi tanár, a Magyar Stroke Társaság elnöke, hanem egy tömör és szellemes figyelmeztetésnek, amely magába sűríti a teendőket agyi katasztrófa, stroke, vagyis agyi infarktus, illetve agyvérzés esetén. Ilyenkor ugyanis az időnek szó szerint életfontossága van: minél hamarabb jut a beteg megfelelő felszereltségű kórházba, annál nagyobb az esélye a túlélésre, illetve az idegrendszeri károsodás csökkentésére, visszafordíthatóságára.
Ezért a legkorábbi jelekre is fel kell figyelni! Nehezíti a helyzet felismerését, hogy a stroke nem okoz olyan nyilvánvaló tüneteket, mint például a szívizominfarktus, tehát nem jár fájdalommal, a beteg nem érzi drámaian rosszul magát. A tünetek sokfélék lehetnek, attól függően, hogy az agy mely területe érintett. Előfordulhat, hogy csak a viselkedés megváltozása, a lassultabb, sutább mozgás, az egyik láb "húzása", zsibbadása, vagy az arc fintorba torzulása, a száj lebiggyedése jelzi, hogy valami baj van.
Megelőzni könnyebb, mint kezelni
Az agyi katasztrófák legnagyobb részét a tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás okozza. Érdemes megjegyezni azt is, hogy nemcsak a stroke fordulhat elő az elhanyagolt hipertónia következtében, hanem több, súlyos, akár halált okozó érrendszeri betegség, így például a szívinfarktus, a végtagtrombózis is.
Mindegyik érrendszeri betegség visszavezethető ugyanis az erek rossz állapotára, az érelmeszesedés, a zsíros plakkok lerakódása következtében rugalmatlanná vált, beszűkült erek sérülékenységére. Ezek okait pedig elsősorban a magas vérnyomásban, a magas vérzsírszintben kereshetjük. A kockázatot növelik a - Magyarországon rendkívül sokakat érintő - "civilizációs bajok", a túlsúly, a cukorbetegség, a mozgáshiány, a szenvedélybetegségek.
Ez is érdekelhet
Így nem lehet elégszer ismételni a figyelmeztetést: az idejében történő életmódváltás, az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés, a több mozgás mellett a vérnyomás és a vérzsírszint rendszeres ellenőrzése és karbantartása szó szerint életmentő lehet.
Legjobban: