Mi fán terem az ortopéd cipő?
Nem minden ember van tisztában vele, mit is jelent pontosan ez a gyógyászati segédeszköz , pedig Magyarországon sokan élnek krónikus lábproblémákkal vagy lábfájdalmakkal. Leegyszerűsítve az ortopéd cipőt leginkább azok az emberek kapják, akik nem tudnak bolti cipőt hordani valamilyen lábdeformitásuk miatt, illetve súlyos lábbetegséggel küzdenek. Tavaly mintegy 132 ezer beteget láttak el vele a szakorvosok javaslatára. Ortopéd cipőkre tehát komoly igény van, azonban egyre kevesebb szakembernek kell évről évre egyre több beteget ellátnia.
"Az ortopéd-cipőkészítők lehetetlen helyzetben vannak. Valószínűleg a januári béremeléseket már sok vállalkozás nem fogja tudni kigazdálkodni. Az alkalmazottak többsége nyugdíjas, nincs utánpótlás szakemberekből" - mondta a HáziPatikának Rozsnyai Sándor, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke. Rozsnyai megjegyezte, az elmúlt 9 évben nem történt érdemi változás a területen, a cipész szakma pedig kihalóban van. Pedig az ortopéd cipőkészítők munkája rendkívül fontos, hiszen személyre szabottan készítenek lábbeliket a betegek számára.
Magyarországon az ortopéd cipőgyártás a következő kategóriákra van bontva:
- C-0: Egyedi párja cipő másik lábra - amikor csak az egyik láb deformált, akkor a másik lábra vagy művégtagra ilyen cipőt kaphat a beteg.
- C-1: Ortopéd cipő deformált lábra - előláb deformitás esetén (pl.: bütyök vagy kalapácsujj deformitás).
- C-2: Ortopéd cipő erősen deformált lábra - jellemzően súlyosabb deformitások esetén.
- C-3: Ortopéd cipő csonkolt vagy rövidült végtagra.
- C-4: Ortopéd cipő erősen deformált és rövidült végtagra.
- C-5: Ortopéd cipő neuropátiás láb ellátására - a diabétesz szövődményeinek kezelésére.
A legtöbb betegnek évi egy pár ortopédcipőt írhat fel a szakorvos, de vannak olyan - jellemzően bénulásos - betegségek, melyek következtében évente két pár gyógycipőre is jogosult lehet egy súlyos beteg.
Az egyes kategóriákban az ár, a társadalombiztosítási támogatás mértéke és ezáltal a térítési díj is eltér. A C-0-s és C-1-es kategória esetében a legalacsonyabb a támogatás mértéke (50 százalék), a C-2 és C-5 esetében 80 százalék, míg a C-3-nál és C-4-nél a legnagyobb (90 százalék). Az ortopéd cipők teljes ára jellemzően nettó 32 és 70 ezer forint között mozog, de ez az összeg a felírható tartozékok által tovább emelkedhet. A beteg által fizetendő térítési díj általában 18-21 ezer forint körüli összeg, a különbözetet pedig a társadalombiztosító fizeti.
Az ortopéd cipők ára egy laikusnak elsőre magasnak tűnhet, ám "mivel Magyarországon állítják elő őket, teljesen egyedileg, jellemzően kézzel, a beteg lábára, méretre, euróért importált természetes anyagokból, nagy szaktudással, ezért teljesen mások az árak, mint a nagyobb áruházláncokban kapható kínai szériacipők esetében" - magyarázza Rozsnyai Sándor. Ezek az árak, még így is drasztikusan elmaradnak a nyugat-európaiaktól. "Míg több más gyógyászati segédeszköz esetében, gyakorlatilag nyugat-európaival megegyező árakat támogat a TB, addig az ortopéd cipő esetében ettől távol állunk. Egy valódi bőrből gyártott ortopéd cipő ára itthon nettó 32 ezer forinttól indul, míg ugyanez a szám Ausztriában 900 euró (300 ezer forint)" - jegyezte meg az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke. Holott a lábbelik itthon is ugyanazokból az alapanyagokból készülnek, mint Ausztriában, Svájcban vagy Németországban.
Közel 10 éve ugyanazon az áron adják a cipőket
A kialakult helyzet legfőbb oka, hogy a magyar kis- és középvállalkozások 2019-ben is a 2010-ben hatóságilag rögzített árakon dolgoznak, nem kérhetnek sem többet, sem kevesebbet az elkészült gyógycipőért, holott az elmúlt 9 év alatt az előállítási költségeik megduplázódtak a kötelező béremelések és az alapanyagok árainak emelkedése miatt.
"Magyarországon nincs háttéripar. Nincs magyar gyártású alapanyag, mindent külföldről hoznak be az ortopéd cipők készítéséhez. Az évek óta tartó, az elmúlt hónapokban felgyorsult forintgyengülés sokat rontott a helyzeten. Teljesen meg van kötve a kezük, árat nem emelhetnek. Legtöbben már veszteségesen állítják elő az ortopéd cipőket" - hívta fel a figyelmet a lehetetlen helyzetre Rozsnyai. Hozzátette, sok olyan ortopéd cipészt ismer, akik más tevékenységből vagy hitelből próbálják finanszírozni a már veszteséges gyártást, vagy éppen ezért fejezték be a tevékenységüket.
Hogyan tovább?
Az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége alapvetően egy nyugati sémát szeretne meghonosítani. "Itthon mindig is volt olyan kategória (jelenleg C-1-es), amiben az enyhe lábdeformációkat kezelik. Nyugat-Európában ez a kategória nincs államilag támogatva. Úgynevezett adaptálható komfortcipőkkel látják el a betegeket, nem egyedileg készített lábbelikkel. Ez a rendszer nálunk is működőképes lehetne" - vázolta fel Rozsnyai Sándor, aki úgy gondolja, a betegeket nem érné hátrány azzal, ha piaci alapon lennének kiszolgálva a jelenlegi térítési díjjal megegyező vételárért sorozatgyártott, adaptálható komfortcipőkkel. "A szakmának ez azért lenne segítség, mert a szektor súlyosan alulfinanszírozott, és a C-0-ra és a C1-es cipők támogatására fordított összeget át lehetne csoportosítani a többi, súlyosabb betegséget kezelő kategóriára" - tette hozzá a szövetség elnöke.
Emellett az árakat továbbra is szükséges lenne korrigálni, de a szövetség tart attól, hogy az ár emelkedése esetén megnőne a térítési díj is és egyszerűen elérhetetlen lenne az ortopéd cipő sok rászoruló számára. "Sok nyugdíjasnak már így is kihívás egy ortopéd cipő térítési díját kigazdálkodni. Nagyon sokan ezért nem váltják ki a cipőt" - magyarázza Rozsnyai. Ezt a betegek által fizetendő áfa 27-ről 5 százalékra való csökkentésével lehetne orvosolni a szövetség képviselője szerint. Más országokban jellemzően magasabb a támogatás mértéke (95 százalék), melynek hazai bevezetése tehermentesíthetné a betegeket.
Az ágazatnak mindemellett még a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie. Az átlagéletkor a cipőkészítő szakmában 57 év, rengeteg a nyugdíjas dolgozó, akik helyére nincs utánpótlás, pedig egy szakember kiképzése közel 10 év. Továbbá magas a pályaelhagyók aránya és rengetegen mennek el külföldre is. A cipészek bérezése nagyon változó. Nyugat-Magyarországon például többet fizetnek az alkalmazottaknak, hogy ne vándoroljanak el Ausztriába, míg az ország keleti részén kicsit kevesebbet.
A tapasztalat azt mutatja, hogy manapság hiába hirdet egy gyártó, nettó 300 ezer forintért sem talál cipészt, nettó 400 ezer forintért pedig ortopédiai cipészt. Rozsnyai szerint, ha a vállalkozások nem kapnak sürgősen segítséget és továbbra sem lesz vonzó életpálya a gyógycipő-készítő, rövid időn belül ellátási zavar adódhat és egyre több beteg maradhat hosszú időre ellátatlanul, vagy akár teljesen meg is szűnhet az ellátás.
Legjobban: