Halálos influenzajárvány felbukkanása esetén az iskolák bezárása akár 15 százalékkal is csökkentheti a fertőzések számát, ez pedig tízezrek életét mentheti meg - publikálták véleményüket brit járványügyi szakemberek.
Az utóbbi években egészségügyi szakemberek világszerte aggódnak az erősen virulens H5N1 törzs esetleges mutációja miatt, mely lehetővé tenné a madárinfluenza emberről emberre terjedését, világjárványt robbantva ki. Rengeteg tudós dolgozik vakcinák, valamint vírusellenes gyógyszerek kifejlesztésén, de az ilyen készletek felhalmozása költséges, és senki sem tudja, hogy mennyire válnak be a jövőben mutálódó vírus ellen.
Simon Cauchemez és munkatársai a Londoni Imperial College Járványelemző és Modellező Központjában egy másik, gyakran vizsgált, az ilyen helyzetek megoldására szolgáló módszert tanulmányoztak, nevezetesen a gyerekek távoltartását az iskolától. "Nem nagyon van egyetértés az iskolák járvány idejére történő bezárásának járványügyi hatásairól" - jegyezték meg a kutatók.
A hatás elemzése érdekében Dr. Cauchemezék 1985-2006. közötti olyan francia influenzajárványok adatait elemezték, melyek - részben - kéthetes iskolai szünet idejére estek. Megállapították, hogy az osztálytermek bezárása 20-29 százalékkal csökkentette az influenza gyermekek közötti terjedését. Ezekből az eredményekből kiindulva arra a következtetésre jutottak, hogy egy súlyos járvány ideje alatt az iskolabezárás 13-17 százalékkal csökkentené az összes fertőzés számát, és 18-23 százalékkal a gyermekek megbetegedéseit.
A hatás lényege, hogy térben és ezzel időben elnyújtja a járványfolyamatot. Ha a gyerekek otthon maradnak, a legrosszabb héten akár 40 százalékkal is csökkenhet az orvoshoz fordulók száma, ami megelőzi az egészségügyi intézményekre ilyenkor váró rendkívüli túlterhelést. Cauchemez arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszabb időre nehéz lenne fenntartani a gyermekek közötti alacsony terjedési arányt. Azt is megjegyezte, hogy bármilyen pozitív egészségügyi hatást csak a több mint egy hónapig tartó iskolabezárások pénzügyi és társadalmi következményeivel együtt lehet értékelni.
Bár a kutató abban biztos, hogy eredményeik bármelyik európai országban megállják a helyüket, mivel mindenhol hasonló az iskolai szünetek rendszere, a fejlődő országokra már korántsem lehet ilyen egyértelműen alkalmazni azokat.
A huszadik században három nagy influenzajárvány volt. Az 1918-as spanyolnátha 20-40 millió áldozatot követelt, míg az '57-es és '68-as világjárványok egyenként mintegy egymillió halálesetet okoztak.
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress