A poszttraumás stressz kemény terhet ró a fegyveres konfliktusok résztvevőire, a szexuális támadások áldozataira, a természeti katasztrófák vagy autóbalesetek túlélőire. A depresszióval, szorongással, alvászavarokkal járó kórképet általában pszichoterápiával kezelik, ám bizonyos esetekben (különösen akkor, ha a feldolgozandó esemény régen történt) ez nem jár sikerrel - a szakértők szerint azért, mert a traumatikus esemény túlságosan "mélyen van beágyazva" a memóriába.
Erre a problémára kerestek megoldást a Massachusetts Institute of Technology (MIT) idegtudósai. Egy már ismert daganatellenes gyógyszert, a HDAC2-gátlót teszteltek egereken, azt kutatva, vajon a gyógyszer képes-e eltávolítani a félelmet keltő emlékeket.
Az egerekbe először félelmet ültettek egy bizonyos ketreccel kapcsolatban úgy, hogy ha beléptek a területre, enyhe áramütést kaptak. Bizonyos egerek (akiket csak rövid ideig tréningeztek) le tudták győzni a félelmet, más egyedek azonban nem tudtak ezen túllépni, méghozzá azért, mert a félelmet kiváltó áramütés hosszabb ideje, 30 napja az agyukban volt.
"Minél régebbi egy emlék, annál nehezebb azt megváltoztatni" - mondta Li Huei-Tsai, a kutatás vezetője. "Ha viszont sikerül a kritikus időintervallumban beavatkozni a memóriába , akkor meg is változtathatjuk az emléket."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egérkísérletek során kiderült, hogy a rövid ideje megtapasztalt események emlékeinek "újraírása" (vagyis az újratanulás) során a HDAC2 protein inaktívvá válik az agyban. Ha ezt a proteint mesterségesen kikapcsolják, például az említett gyógyszerrel, akkor az agy memóriáért felelős területe aktiválódik - készen arra, hogy új emlékeket alkosson.
"Természetesen korábbi kutatásokra van szükség, de ha bebizonyosodik, hogy a HDAC2-gátló gyógyszerek az emberi agyra is hatással vannak és biztonságosan használhatóak, akkor nemcsak a poszttraumás stresszel küzdőknek lehetünk segítségére, de egyéb szorongásos vagy fóbiás zavarokat is sikeresen gyógyíthatunk" - mondta dr. Huei-Tsai.
A kutatás eredményeiről a című szaklapban számoltak be.
Legjobban: