Szájon át szedhető fogamzásgátló szerek (OAC)
A szájon át szedhető tabletták – más néven orális anticoncipiensek (OAC) – a megbízható fogamzásgátló módszerek közé tartoznak, a hatékonyságuk 99 %-os. Az elsősorban 35 év alatti, nem dohányzó nőknek ajánlott készítmények olyan női nemi hormonokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az ovulációt, illetve azt is, hogy a megtermékenyített petesejt a méhbe ágyazódhasson. A nőgyógyász minden esetben segítséget nyújt a legmegfelelőbb gyógyszer kiválasztásában. A döntésnél szerepet játszhat az életkor, a testsúly, a testalkat, az arcbőr, a krónikus megbetegedések, az esetleges menstruációs panaszok, valamint a készítmény ára is.
Előnyei és hátrányai
A fogamzásgátló tabletták szedése alapvetően biztosítja a mérsékelt erősségű, kiszámítható időpontban, enyhébb fájdalmakkal és görcsökkel jelentkező havivérzéseket. Minimalizálja a méhen kívüli terhességek előfordulási arányát is, valamint – több éven át való alkalmazását követően – jelentősen csökken a kockázata annak, hogy az emlőkben és a petefészekben jóindulatú elváltozások és ciszták alakuljanak ki. Szintén kevésbé kell tartani az endometriózistól – és így a kórkép okozta meddőség kockázatától –, valamint a petefészkek rosszindulatú megbetegedéseitől is. Az OAC-k alkalmazása bizonyos fokú védelmet nyújt a csontritkulás kialakulásával szemben, ráadásul jótékony hatással van a zsíros, pattanásos bőrre, hajra, illetve a fokozott szőrnövekedésre.
Ahogy minden gyógyszernél, a fogamzásgátlók alkalmazása során is előfordulhatnak mellékhatások. A tabletták szedésének kezdeti időszakában felléphet mellfeszülés, enyhe rosszullét, fejfájás vagy ciklus közben jelentkező vérzés, azonban ezek a tünetek csak átmenetiek. A gyógyszerek esetenként előidézhetnek libidócsökkenést, szénhidrátanyagcsere-zavart és testsúlyváltozást, valamint fokozzák a trombózishajlamot, növelik a hüvely gombás megbetegedéseinek valószínűségét és kismértékben a méhnyakrák kockázatát. Bár a tabletta elhagyását követően akár egy hónapon belül is lehetséges a teherbe esés, problémamentes esetekben sem ritka, hogy ez csak a harmadik hónap után következik be.
Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD)
A méhen belül alkalmazható fogamzásgátlók – Intrauterine Device (IUD) – hosszú távú módszert jelentenek elsősorban azoknak a nőknek, akik már szültek. A méhbe felhelyezhető spirálok alkalmazása az 1950-es években kezdődött, azóta hatékonyságukat jelentősen megnövelte az úgynevezett bioaktív, fémet vagy fémötvözetet tartalmazó eszközök megjelenése. Az 1990-es évektől elérhetővé váltak már azok a folyamatos hormonkibocsátást biztosító (Intrauterine System, IUS) változataik is, amelyek világszerte nagy arányban felváltották a hagyományos (hormonmentes) méhen belüli eszközök használatát.
Előnyei és hátrányai
A spirálok egyik legnagyobb előnye, hogy hosszú távon – akár 5-10 évig – megbízható védelmet nyújtanak a nem kívánt terhesség ellen. A felhelyezést követően, egészen az eltávolításáig a használójának nincs vele feladata, nem lép kölcsönhatásba az esetlegesen szájon át szedett különböző gyógyszerekkel sem. A spirálok hatékonyan mérséklik a menstruációval kapcsolatos ciklikus eltéréseket, a vérzések mennyiségét, valamint az alhasi fájdalmakat és görcsöket. Eltávolításukat követően gyorsan visszatér a termékenység, ami ideális lehet azoknak a nőknek, akik gyermeket terveznek. Mivel nincsenek hatással az anyatejre, használatuk a terhesség után is lehetséges, a változókor környékén pedig azért lehet ajánlott, mert mérséklik a hormonváltozás következtében fellépő vérzési rendellenességeket.
A spirál hátrányai közé tartozik, hogy felhelyezése és levétele kellemetlen, valamint ezt követően görcsös hasi fájdalommal járhat. Használatuk első néhány hónapjában erőteljesebb, hosszabb menstruációs vérzés léphet fel, illetve a felhelyezést pecsételő vérzés követheti. A méhen belüli eszköz hajlamosít a hüvelygombára, és a menstruáció idején elmozdulhat, illetve ki is lökődhet. Ha az eszköz elmozdul, méhen belüli terhesség alakulhat ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hüvelygomba: mindkét fogamzásgátló módszer hajlamosíthat rá
Érdemes tudni, hogy a szájon át szedhető és a méhen belüli fogamzásgátló eszközök egyaránt megnövelhetik a különböző hüvelyfertőzések kialakulásának gyakoriságát. A fogamzásgátló tabletták megváltoztathatják a hüvelyváladék összetételét, ezáltal gyakoribbá válhatnak a kóros folyások is. A normál hüvelyflóra összetételének változása fertőzésekhez, általában hüvelygomba kialakulásához vezethet.
A klasszikus, hormonmentes fémspirálok használata során – mint bármely idegentest behelyezése kapcsán – a hüvelyi fertőzésekre való hajlam valamelyest megnő, ugyanakkor egy esetleges fertőzés esetén könnyebben alakulhat ki kismedencei gyulladás vagy tályog. Ezzel szemben, a hormont tartalmazó változatok – habár helyileg fejtik ki a hatásukat – a méhen kívül a méhnyakra és a hüvelyre is enyhén hatással vannak. Ez gyakran elegendő ahhoz, hogy a gombák elszaporodásához kedvező körülmények jöjjenek létre, amelynek jellegzetes tünete a viszketés, fehér, túróállagúan darabos hüvelyváladék, szeméremtesti fájdalom és duzzanat.
Kezeljük minél előbb a hüvelygombát!
Visszatérő hüvelygombafertőzéssel ajánlott orvoshoz fordulni, ugyanakkor a gyógyszertárban vény nélkül elérhetőek olyan készítmények, amelyek gátolhatják a kórokozók elszaporodását, és segítségükkel a hüvelyflóra állapota is hamarabb visszaállítható.
Fogamzásgátló használata esetén van lehetőség hüvelyflórát támogató, patikai készítményeket alkalmazni, amelyek visszaállítják a hüvely normál, enyhén savas pH-értékét és segítik a saját flóra növekedését.
Legjobban: