Legutóbb egy kaposvári kereskedő által importált kaliforniai piros paprikából mutatott ki isofenphos-methyl hatóanyagot a Somogy Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat. A melegvérűekre rendkívül mérgező szerves-foszforsav-észternek használata hazánkban és az uniós államokban is tiltott.
A szolgálat analitikai laboratóriumában kilogrammonként mért 0,04 milligramm hatóanyag nem okoz azonnali tragédiát, ám huzamosabb alkalmazása, illetve, ha fokozottan érzékeny személyek - terhes, szoptatós anyák, csecsemők, idős emberek - fogyasztják, súlyos vese és májkárosodást idézhet elő - mondta dr. Tóth István, a szolgálat igazgatója. A rovarölő szerként alkalmazott, nagyon stabil hatóanyagnak ugyanis viszonylag lassú a bomlása.
Újból és újból felvetődik a kérdés: miként történhet meg, hogy számos esetben a fogyasztók asztaláig is eljut egy-egy tiltott hatóanyaggal kezelt, kedvelt fűszernövény? Az érintett kereskedő ugyanis a 100 kilogramm raktári készletből már 14-et piacra dobott, amikor a szolgálat szúrópróba-szerű ellenőrzés során bevizsgálta a gyanús paprikát.
Tóth István szerint nem volt véletlen, hogy éppen ennél, az uniós államokból mintegy 20 zöldségfélét importált kereskedőnél kutakodtak, hiszen korábban már Németországból és Hollandiából is érkezett jelzés a gyanús termék felbukkanásáról. Ezért is tudtak felkészülni a megfelelő labor-vizsgálati anyaggal a szer kimutatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az élelmiszerbiztonsági lánc biztosítása érdekében a vizsgálati eredményt azonnal továbbították az FVM-be és az Élelmiszerbiztonsági Hivatalba, ahonnan Brüsszel is megkapta a megfelelő tájékoztatást. Ezen a láncolaton akadályozható meg, hogy az exportáló cégtől további szállítmányok érkezzenek az unióba.
Mindez azonban csak eső után köpönyeg, mert bár a magyar kereskedőnél meglévő dokumentumok alapján eljuthatnak az exportáló - ez esetben olasz -kereskedő céghez, s a tiltott vegyszert alkalmazó spanyol termesztőhöz is, a megelőzés továbbra sem garantált. Bizonytalan marad a hatóanyag származási helye, a termesztőnek ugyanis nem kell igazolnia, hogy portékája mentes az unióban betiltott vegyszertől, s a magyar kereskedő sem köteles a piacra juttatás előtt bevizsgáltatni a terméket. Az érdek pedig azt diktálta, hogy a paprika előállítója a drága, ugyanakkor engedélyezett és biztonságos, korszerű növényvédő szerek helyett a bizonytalan származású, az intenzív termesztésnek megfelelő, ámde olcsó és hatékony vegyszert alkalmazza.
Úgy tetszik, az uniós élelmiszerbiztonság leggyöngébb láncszeme a bizalmi elv, mely az emberre is káros, toxikus anyagok kiszűréséhez elegendőnek tartja az utólagos, szúrópróba-szerű ellenőrzést.
Ezért is van bajban a szolgálat, amikor a felelősség mértékéről, a büntetési tétel nagyságáról kell döntenie. A magyar kereskedő ugyanis rendelkezett a jogszabályban előírt, az áru származási helyét igazoló dokumentummal, de arról nem volt tudomása, hogy a paprika tiltott vegyszert is tartalmaz.
S, bár a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek állítják: a hazai termékek még mindig megbízhatóbbak az uniós országokból érkezőknél, itthon is akadt olyan kereskedő, aki a Fogyassz hazai terméket! felszólító tábla mellett, jordán eredetű, tiltott hatóanyagot tartalmazó, import kígyóuborkával kevert, amúgy hazai termesztésű zöldséget kínált. Igaz, a tettenérésre szó nélkül leperkálta a 100 ezer forintos növényvédelmi bírságot.
A három megyére kiterjedő, tavaly elvégzett növényvédelmi vizsgálatok, s a napokban zárolt kaliforniai paprika példája is arra int: nem lehet elég szúrópróba-szerű vizsgálatot végezni ahhoz, hogy valamennyi ilyen esetet felderítsenek és megakadályozzák az újabb szabálysértéseket - hangsúlyozta Tóth István.
Ez is érdekelhet
A lakosság elégtelen zöldség-és gyümölcsfogyasztása a már elfogyasztott káros hatóanyagokkal tetézve olyan egészségügyi kockázattal jár, melynek következményei többek között a hatványozottan szaporodó szájüregi és emésztőrendszeri tumorok megjelenésében is nyomon követhetők.
Legjobban: