A mióma kialakulásáról és kezelési módjairól dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusa beszél.
Ösztrogénfüggő daganat
A mióma egy hormonfüggő daganattípus, amely nagymértékben reagál a szervezet ösztrogénszintjére, hiszen megjelenéséhez és növekedéséhez ösztrogénhatásra van szükség. Éppen ezért a fogamzókorú nők a veszélyeztetettek - főleg, ha ösztrogéndominanciával küzdenek-, így klimax után és a pubertáskor előtt általában nem fordul elő.
Érdemes tudni, hogy a mióma rendszerint nem válik rosszindulatúvá, ám érdemes odafigyelni rá, hiszen ahogy növekszik, egyre súlyosabb következményeket von maga után, ráadásul a gyermekáldás elmaradásának is gyakori oka.
Vannak, akik nem is tudnak róla
A miómák méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, hiszen vannak pár milliméteresek, de akár emberfőnyi méretűre is megnőhetnek. Amennyiben apró elváltozásról van szó, úgy semmilyen tünetet nem okoz; gyakran rutin nőgyógyászati vizsgálat során találkozunk vele. Ahogy a mióma nő, egyre figyelemfelkeltőbb panaszokat okoz: pl. vérzészavarokat, fájdalmas menstruációt , gyakori húgyúti fertőzések, meddőség, vérszegénység, fájdalmas vizelési inger, alhasi fájdalom. Amennyiben a mióma méretéből és elhelyezkedéséből adódóan nyomja a környező szerveket, úgy típusos tünetek jelentkezhetnek. Sőt ritkán akár egy vénát is nyomhat, ami következményes trombózishoz vezethet, éppen ezért ilyen esetben érdemes mióma irányába is vizsgálatokat végeztetni!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nincs mindig szükség műtétre
Sokan máig úgy gondolják, hogy a mióma egyedül műtéttel orvosolható, pedig vannak olyan esetek is, amikor elég csupán a rendszeres megfigyelés (ez természetesen a kisméretű, panaszt nem okozó daganatok esetén lehetséges). Nagyobb méretű miómák jelenlétekor alapos kivizsgálás után a nőgyógyász a pácienssel közösen dönthet a gyógyszeres kezelés és a műtét/ek között. Hogy melyik mellett teszi le a voksát a szakember, függ többek között a tumor méretétől, elhelyezkedésétől, növekedésének ütemétől, a panaszok súlyosságától és a páciens életkorától (klimax után rendszerint visszafejlődik), illetve attól, hogy szeretne-e még gyermeket vagy sem.
"Műtét esetén lehet, hogy elég csupán az érintett részt kimetszeni, ám az is előfordulhat, hogy az egész méh eltávolítására szükség van. A reproduktív életkorban csak ritkán végzünk mióma miatt méheltávolítást. A méh megtartására több út is kínálkozik: gyakori az ún. embolizáció, amely során lényegében elzárják a mióma véráramlását, így az összezsugorodik - ezt radiológusok végzik. A nőgyógyászati műtétek közül, elsősorban a fertilitás fokozása érdekében nagy számban végzünk ún. laparoszkópos mióma enukleációt, amikor is a méh megtartása mellett kiágyazzuk a göböt/göböket" - mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusa, aki hozzátette, hogy különösen nagyobb miómák esetén a műtétet rendszerint gyógyszeres kezelés is megelőzi, a kisebb miómák rövidebb idő alatt operálhatóak.
Ez is érdekelhet
A fertilis életkoron túl, vagy ha műtét nem jön szóba, a gyógyszeres kezelés a választandó út. A terápia célja a női hormonegyensúly visszaállítása, illetve az ösztrogén szintjének csökkentése, vagy a hormonhatás blokkolása. Ez megoldható progeszteronpótlással, de akár mesterségesen előrehozott menopauzával is (GNRH kezelés) - természetesen ekkor számolni kell az esetleges mellékhatásokkal is (hőhullámok, izzadás, túlsúly, ingerlékenység, alvászavar). Szerencsére azonban már létezik olyan korszerű gyógyszeres terápia is, amely komolyabb mellékhatásoktól mentes, valamint jelentősen csökkenti mind a mióma méretét, mind a miatta adódó vérzéses panaszokat.
Legjobban: