A tanulmány - amely olvasható az Egészségügyi Minisztérium honlapján is - többszintű biztosítási csomagot határoz meg, valamint javaslatot tesz arra, hogy mely ellátások finanszírozása maradna az állami és melyek kerülhetnének üzleti biztosítókhoz.
Üzleti biztosítást csak Magyarországon bejegyzett, erre a tevékenységre szakosodott részvénytársaság végezhetne. Szükséges, hogy a biztosító megfelelő mértékű jegyzett tőkével és szavatoló tőkével rendelkezzen. Előzetes szakértői becslések azt sugallják, hogy az elvárható minimális "mérethatárt" százezer tagnál, a felső határt kétmillió tagnál célszerű meghúzni - olvasható a szakmai anyagban.
A szerző szerint - mivel az egészségbiztosítók járulékokból és biztosítási díjakból fedezik kiadásaikat - az áttekinthetőség
és a méltányosság érvényesíthetősége érdekében mihamarabb át kell térni az egyéni számlavezetésre. Ezt követően világosan nyomon lehet követni, hogy a keresők és a nyugdíjasok milyen mértékű járulékfizetést teljesítettek, és azt is, hogy a nem-keresők után milyen mértékű biztosításidíj-fizetés történik.
A tervezet szerint legkésőbb 2010-ig célszerű lenne a kereseteket és a nyugdíjakat bruttósítani. Ezek után a befizetési kötelezettség a munkavállalót terhelné. Ha mindenki számára egyértelmű, hogy a betegbiztosítási járulékot a biztosítottnak kell fizetnie, akkor az egyén elemi érdeke, hogy odafigyeljen arra, hogy minden hónapban megtörténik-e a megfelelő mértékű járulékfizetés - írja Mihályi Péter.
Az egységes egészségbiztosítási csomagot a finanszírozás tekintetében meg kell bontani. Az egészségügyi szolgáltatásokat három csomagra bontanák.
Az első csoportba - úgynevezett első pillér - azok a közegészségügyi és népegészségügyi orvosi ellátások tartoznának, amelyek az állampolgárok igen széles körét érintik, szakmai indokoltságuk nem vitatható, fajlagosan kis költséget igényelnek, sőt esetenként személyekre nem is lebonthatóak. Elsősorban a prevencióról és a szűrő jellegű vizsgálatokról van szó, de ide tartozhat a vérellátás, a klasszikus járványügy (a tüdőgondozók, a bőr- és nemibeteg gondozók), az addiktológiai gondozás, a terhesgondozás, az iskolaorvosi ellátás, a védőoltások stb. Ezeket az ellátásokat, azok szervezését, finanszírozását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) végezné.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mihályi Péter munkája szerint egy másik csoportba javasolja azokat az orvosi beavatkozásokat, amelyek magas fajlagos költségűek, viszonylag kicsi az esetszám, a véletlenszerűség, valamint a beavatkozással együtt járó nagyfokú fájdalom, kellemetlenség, illetve kockázat, ez lenne a harmadik pillér. Ide tartozna a nagy értékű műtéti beavatkozások, a rák gyógyításánál alkalmazott sugárterápia és kemoterápia, a koraszülött ellátás bonyolultabb esetei, valamint a járóbeteg-ellátásában használatos legdrágább gyógyszerek. Ezeket az ellátásokat szintén az OEP finanszírozná.
Az első és a harmadik pillér pontos tartalmát tételes módon előre meg kell határozni, s ezt jogszabályban kell rögzíteni. Azok az ellátások, amelyek egyik csomagba sem tartoznak, azok képezik majd a második pillért, ide a mostani alap- vagy rutinszerű
ellátások tartoznának. Ez lesz az az ellátási csomag, ahol az állampolgárok szabadon választhatnak biztosítót.
Ez is érdekelhet
A több-biztosítós rendszerre történő áttérés során az első két évben nem változna a járulék-mérték kiszabásának rendje sem, a járulék mértéket kötelező módon továbbra is a törvény határozza meg. A rendszer egészében a pénzforrás teljes összege sem változna. A beszedést kezdetben az APEH, majd egy átmeneti időszak után az új biztosítók maguk végzik, illetve végeztetik - tartalmazza Mihályi Péter szakmai anyaga.
Legjobban: