Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika (Szeged)

A klinika rövid története

Kolozsváron már 1889-ben alapítottak elmekórtani tanszéket, amelynek vezetésével Lechner Károlyt bízták meg. Lechnert 1921-22-ben Szegeden az Elme- és Ideggyógyászati Klinika tanszékvezetőjének nevezték ki. Kiemelkedőek voltak a reflexelméleti és hallucinációval kapcsolatos kutatásai. 1922-ben bekövetkezett halálát követően a katedrát Szabó József kapta meg, hét évig volt tanszékvezető. Ezen időszakban értékes munka folyt az agyfolyadék kémiája, az alvás és álomkutatás területén.

Szabó professzort Miskolczy Dezső követte, aki Schaffer és Ramon y Cajal tanítványa volt és 10 éven keresztül állt a tanszék élén. A Klinikán Agykutató Intézetet szerveztek, melynek a fő kutatási iránya az idegrendszer ép és kóros szövettana volt. Az 1935/36-os tabló tanulsága szerint Miskolczy mellett oly kiváló munkatársak dolgoztak Szegeden, mint Huszák István (a Klinika későbbi igazgatója), Környey István (később a pécsi Klinika igazgatója), Tokay László, Stief Sándor, Mezei Béla, Csajághy Márta, Berény Anna, Benedek Árpád és Bélteky Sándor.

SZTE ÁOK Neurológiai Klinika1940-ben Miskolczy Kolozsvárra távozott tanszékvezetőnek, így Kulcsár Ferenc kapott megbízást a Klinika vezetésére. A liquordiagnosztika és humorálpathológia területén végeztek értékes kutató munkát. Kulcsárt a Miskolczy és Szent-Györgyi tanítvány Huszák István professzor követte az Intézet élén, melyet közel harminc évig vezetett. Ekkor a fő kutatási program a neurológiai kórképek patobiokémiája, valamint a klinikai neurofiziológia volt. Huszák professzor és munkatársai a korukat megelőzve felismerték a központi idegrendszer patokémiai folyamatainak kutatásának jelentőségét.

Az orvosegyetemek Idegklinikáin a neves elődöket kiváló tanítványaik követték, így Pécsett a Környey tanítvány Pálffy György, Budapesten a Szegedről kinevezett Csanda Endre, Debrecenben a szintén Környey tanítvány Molnár László, míg Szegeden Huszák professzor munkatársai: Szilárd János (pszichiátria) és Heiner Lajos (neurológia). Az 1960-as évek elején Európa szerte megalakultak az önálló Neurológiai és Pszichiátriai Klinikák. Ezt a szakmai irányvonalat követve a 70-es évektől kezdve hazánkban is megszervezték a két diszciplinát művelő önálló klinikákat.

A Neurológiai Klinika ma

A klinika jelenlegi vezetője Prof. Dr. Vécsei László akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A fekvőbeteg egységekben összesen 100 ágy várja a betegeket. Klinikánk akut betegellátásának keretén belül sürgősségi ambulancia működik. A stroke, a fejfájás, a Parkinson-kór és az egyéb extrapyramidális kórképek, az epilepszia, a sclerosis multiplex, a perifériás idegrendszer betegségeinek kivizsgálása, gyógykezelése 60 ágyon történik.

A Neurorehabilitációs Osztály tevékenységének lényege a stroke, illetve egyéb neurológiai betegség (Parkinson kór, perifériás idegbántalmak, sclerosis multiplex, agyműtétek, stb.) miatt fogyatékossággal élő emberek önállóságának, függetlenségének minél előbbi visszaállítása, a minél aktívabb, teljesebb élet biztosítása. A sikeres rehabilitáció kulcsa a motivált beteg és a jól képzett, multidiszciplináris rehabilitációs team jó együttműködése.

A klinikai és kísérletes laboratóriumokban a fejfájás és fájdalom, az extrapyramidális - és neurodegeneratív-, neuromuszkuláris betegségek, a sclerosis multiplex és más gyulladásos idegrendszeri megbetegedések, a cerebrovaszkuláris és epilepszia betegségek témakörében folyik kutatás.

Klinikánkon a fogorvos- és orvostanhallgatók angol és magyar nyelvű oktatásán kívül gyógytornász-, és szakosító nővérképzés folyik, valamint részt vesznek a folyamatos továbbképzésen.

II. Járóbeteg-egységek

1. Általános neurológiai ambulancia
2. Rendelőintézeti általános neurológiai szakrendelés (Szakrendelő)
3. Fejfájás és fájdalom szakambulancia
4. Neurorehabilitációs szakambulancia
5. Extrapyramidális kórképek szakambulanciája
6. Epilepszia szakambulancia
7. Sclerosis multiplex szakambulancia
8. Neuromuscularis szakambulancia
9. Cerebrovascularis kórképek szakambulanciája

III. Klinikai és kísérletes laboratóriumok

1. Neurofiziológiai laboratórium (EEG, EPs, EMG, ENG)
2. Liquordiagnosztikai laboratórium
3. Kutató laboratóriumok
5. Neurokémiai laboratórium
6. Neuroimmunhisztokémiai laboratórium
7. Molekuláris neurobiológiai laboratórium
8. Magatartásfarmakológiai laboratórium (DNT)

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

Otthon

Kiderült, hol a legjobb élni Magyarországon

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

Egészségügy

Komoly csalásokat tártak fel két magyar kórházban