Az egészségügyben az ötvenes évek óta ismert jelenség a hálapénz, amely annak ellenére van jelen a mai napig a rendszerben, hogy szakértők szerint számos negatív hatás kapcsolható hozzá - írja a Napi.hu . A portál megbízásából reprezentatív, 1000 fő megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás készült azzal kapcsolatban, milyen módszerek segítségével lehetne megszüntetni a hálapénz intézményét.
Az európai színvonalú betegellátás segítene a legtöbbet
A megszüntetéshez vezető út elemei közül a legtöbb említést az európai színvonalú betegellátás kapta, ezt követte az orvosok érdemi béremelése, majd a betegek edukálása. Ha a korosztályokat nézzük, a béremelés mellett állást foglalók táborában több volt a 18-39 éves, illetve a 60 éves vagy annál idősebb, mint a középkorú. Ugyanez a korosztályos megoszlás jellemezte az európai szintű egészségügyet középpontba helyezők csoportját is.
A válaszokat iskolai végzettség szerint csoportosítva az derült ki, hogy a béremelést , a magas szintű ellátást, az orvosok és a betegek hálapénzről való lenevelését a diplomások csaknem egyformán fontosnak tartják a megszüntetéshez. Ráadásul közülük jóval többen jelölték meg ezeket az eszközöket, mint az alapfokú végzettséggel bírók, vagy az érettségizettek.
Eltérő eredményeket mutat a felmérés a válaszolók lakhelye szerint. Míg a béremelést választók között a városi és községi lakosok voltak a legtöbben, a megyeszékhelyen élők lényegesen kevesebben jelölték ezt legfontosabb eszköznek. Az európai szintű egészségügy mellett voksolók tábora nagyjából azonos arányban oszlott meg a válaszolók lakhelye szerint. Az orvosok és a betegek hálapénzről való lenevelését a községekben élők tartották kiemelten fontosnak, a fővárosiak, valamint a megyeszékhelyeken élők kisebb arányban jelölték ezt meg célravezető megoldásként.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hálapénz örökkévaló
Igen sokan vélték úgy, hogy a hálapénz soha nem fog eltűnni. A paraszolvencia örökkévalóságára szavazók között érzékelhetően több volt a nő, mint a férfi, a nagyvárosiakhoz és a budapestiekhez képest magasabb volt a vidékiek aránya, és a középkorúakhoz, idősekhez viszonyítva a fiatalok is nagyobb számban képviseltették magukat.
Legjobban: