A rendezett és ápolt fogsor nem csak esztétikai kérdés, egészségünk megőrzése érdekében is fontos, hogy a szájhigiéniát ne csak a reklámokból ismerjük. Vannak, akik rendszeresen járnak fogászati szűrésre, és azonnal rendbe rakatják azt, ami tönkrement vagy jó eséllyel tönkre fog menni, legyen szó fogzománc-sérülésről vagy fogkőről. Mások csak akkor fordulnak szakemberhez, ha már látható, érezhető és a mindennapi életminőségüket jelentősen rontó problémájuk van. A fogorvosnál tett látogatás elodázásának számos oka lehet a fájdalomtól való félelemtől kezdve annak anyagi vonzatáig.
Noha a legkorszerűbb technológiáknak köszönhetően ma már nem kell attól tartanunk, hogy kinevetnek bennünket egy mosolygás közben kivillanó amalgámtömés, vagy látványosan pótolt fog miatt, sokan még mindig idegenkednek attól, hogy “nem természetes” anyagból készült tömés, implantátum (mesterséges foggyökér), vagy új fog kerüljön az állkapcsukba, fogazatukba. És itt merül fel a kérdés, amivel témát körüljáró írásában a healthnews.com is foglalkozott: vajon meg lehet-e menteni és vissza lehet-e ültetni egy váratlanul – baleset, sérülés miatt – kihullott fogat. Amennyiben igen, mikor és hogyan van erre lehetőség.
Jó lenne "visszaragasztani"...
Szakemberek szerint ahhoz, hogy az állkapocsból kihullott, maradó fogat (vagyis nem tejfogat) meg lehessen menteni, és vissza lehessen ültetni, számos tényezőnek kell klappolnia. Fontos, hogy ne essünk pánikba, és ha megtörtént a baj, azonnal cselekedjünk. Amennyiben a kihullott fog nem sérült, nem szennyeződött, megpróbálhatjuk azt szigorúan a koronánál – az íny feletti résznél, soha nem a gyökerénél – fogva, a megfelelő irányba tartva óvatosan visszailleszteni a helyére, és ott tartani - akár a nyelvünkkel. Ha nem tudjuk visszailleszteni, nem szabad erőltetni, mert azzal több kárt okozhatunk, mint amekkora eredetileg keletkezett.
Ebben az esetben az elvesztett fogat tegyük egy lehetőség szerint steril, zárható dobozba vagy edénybe, nehogy elveszítsük vagy megsérüljön. Soha ne csomagoljuk papírzsebkendőbe vagy rongyba, mert azon kívül, hogy sérülhet, ki is szárad. Fontos, hogy amíg eljutunk a fogorvoshoz, a fogat nedvesen tartsuk. Erre a célra legalkalmasabb a nyál vagy a fizilogiás sóoldat, ám ha egyikből sem áll rendelkezésünkre olyan mennyiség, hogy ellepje a fogat, a tej is megfelelhet.
Soha ne tartsuk folyó víz alá a kihullott fogat, ne akarjuk leöblíteni, súrolni, házilag megtisztítani. Próbáljuk eredeti állapotában megőrizni, és irány a fogorvos. Törekedjünk rá, hogy a sérüléstől számított 1-2 órán belül eljussunk egy szakemberhez. Ez azért kulcsfontosságú, mert így nagyobb az esély arra, hogy sikerül megmenten a fogat: az azt tartó rostok ugyanis kiszabadulva természetes közegükből pár óra elteltével elhalnak.
A sikeres visszaültetés kulcsa
A fogorvos a körülmények megismerése után felméri a sérülés mértékét és jellegét, majd dönt arról, hogy van-e lehetőség a fog visszaültetésére. Ha igen, azt a szomszédos fogakhoz rögzíti. A visszaültetést megnehezíti, esetenként pedig ellehetetleníti, hogy amennyiben a fog gyökerén végigfutó ideg elválik az állkapocstól, a fog elhal. A visszaültetett fogaknál általában az idegi trauma miatt van szükség a későbbiekben gyökérkezelésre. A kivert vagy kiütött fogak környékén ráadásul meglehetősen gyakoriak a lágyszövetet érintő sérülések: ezek a száj nyálkahártyáját és az ínyt is érinthetik, vérzést és fájdalmat okozva az érintett területen, ami megnehezítheti a kezelést és a regenerálódást.
Milyen egyéb alternatívák vannak?
Nem mindig van lehetőségünk rá, hogy azonnal rohanjunk a fogorvoshoz. Akkor sem, ha sportolás közben sérültünk meg, és akkor sem, ha egy szerencsétlen háztartási balesett miatt válik hiányossá a fogsorunk. Ha kifutunk az említett 1-2 órából, marad a mesterséges fogpótlás. Persze, az is előfordulhat, hogy valakinek nincs igénye vagy anyagi lehetősége erre, ám szakemberek figyelmeztetnek rá, hogy a fogközök nem csak a megjelenést és a mosolyt változtatják meg, hanem a rágási képességet, ezzel együtt pedig a táplálkozási szokásokat is.