Maláriát okozó élősködőből származó fehérjéket azonosítottak nemrég holland kutatók, amelyek hasznosak lehetnek az emberi malária elleni védőoltás kifejlesztésében.
Csak Afrikában naponta mintegy 2000 gyermek hal meg maláriában. A fertőzés emberről emberre szúnyogcsípés közvetítésével terjed. A halálos betegség elleni küzdelemben, sok év erőfeszítéseinek ellenére, a védőoltás még mindig nem elérhető. Ha a kórokozó a szúnyogcsípéssel bejut a szervezetbe, a májba vándorol, ahol érési folyamaton megy keresztül, ezután az ún. sporozoiták (fertőző sejtek) a véráramba jutnak és betegséget, vagy akár végzetes komplikációkat okoznak.
Egy ígéretes lehetőség az oltás kifejlesztésére, ha hatékonyan legyengítjük a kórokozókat, így amikor bejutnak a májsejtekbe, immunválaszt eredményeznek, de a betegség nem fejlődik ki.
Ez úgy érhető el, ha azokat a parazita géneket, amelyek a paraziták májbeli érési folyamatáért felelősek, genetikailag inaktiváljuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Korábban már kimutatták, hogy úgy lehet egereket eredményesen beoltani malária ellen, ha az egyik májbeli fejlődési folyamathoz szükséges gént eltávolítják belőlük. A rágcsálókon végzett kísérletekhez hasonlóan a kórokozók nem tudtak az emberi májsejtekben szaporodni.
Ez is érdekelhet
Ez az első alkalom, hogy a kórokozó genetikai módosításával sikerült meggátolni annak kifejlődését, így ez a módszer új távlatokat nyithat meg az emberi oltóanyag kifejlesztésében.
Legjobban: