Immár második alkalommal gyűlnek össze a hazai szakemberek, hogy a magyar nők leggyakoribb daganatos betegségével, az emlőrákkal foglalkozzanak. A rendezvény újszerűségét az adja, hogy a résztvevők ezúttal egyetlen betegségre fókuszálnak, viszont minden azzal kapcsolatos kérdést igyekeznek körüljárni a legkülönfélébb szakterületről érkező orvosok.
Miközben nagyjából minden harmadik magyarországi haláleset a különféle daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos, az emlőrák a magyar nők leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése. Nem véletlen tehát, hogy a témának kiemelt figyelmet szentel a szakma. Az első magyarországi, több napos, kizárólag emlőrák-témájú tudományos konferenciát 2005. őszén rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem emlő-betegségekkel foglalkozó munkacsoportja, amit most követ a második alkalom.
A rendezvény kiscsoportos gyakorlati bemutatásokkal, a Magyarországon már megindult és tervezett szakmai együttműködésről szóló beszámolókkal, illetve a napi gyakorlatból származó emlőrákos esetek megbeszélésével indul.
A második napon továbbképző előadások hangzanak el, fő témájuk az "Egyénre szabott ellátás emlőrákban" lesz. Ahogy a tudomány egyre újabb és újabb ismereteket szerez, úgy lesz egyre árnyaltabb az emlődaganatok megítélése is. Az már korábban is ismert volt, hogy az emlődaganatok különfélék lehetnek, mostanra azonban az is kiderült, hogy - részben a genetikai adottságok, részben egyéb tényezők okán - a kockázati tényezők sem hatnak mindenkire egyformán. Sokáig általánosan elfogadott tény volt, hogy a szoptatás bizonyos fokú védelmet nyújt, mára azonban kiderült, hogy ez a kockázatcsökkentő hatás korántsem egységes, sőt, vannak olyan esetek is, amikor a szoptatás egyenesen növeli az emlőrák kialakulásának esélyét.
A téma napirendre tűzésének másik oka az, hogy az emlőrák nemcsak stádiuma szerint lehet különböző, de vannak kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lefolyásúak, és a különböző daganatok más és más kezelésekre reagálnak. Így a legfontosabb, a kezelés megkezdése előtt, a daganat "megismerése", hogy a leghatékonyabb fegyvert vethessük be ellene. Ezt a stratégiát csak erősítik azok a legújabban megjelent úgynevezett molekulárisan célzott terápiás eljárások, melyek az illető daganatban nagyszámban jelenlévő molekulákat célozzák meg, és így teszik életképtelenné azt.
Az egyéni ellátás szükségessége mindazonáltal nemcsak a gyógyszeres, hanem a műtéti és a sugárkezelésre is vonatkozik. Mindebben nélkülözhetetlen a patológusok és a mammográfusok együttműködése a sebésszel, onkológussal, sugárterapeutával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A téma másik aktualitását az adja, hogy a mammográfiás emlőszűrés bevezetésével az emlőrákok nagy részét még nem tapintható állapotban, korai stádiumban ismerik fel. Ezek a daganatok sokkal kevesebb és enyhébb kezeléssel gyógyíthatók, mint az évtizedeken keresztül megszokott, tapintható, előrehaladottabb állapotú daganatok.
Egy Szegeden végzett friss vizsgálatban összesen például 607 olyan beteg adatát összesítették, akiknél 293 esetben szűréssel, 259 esetben pedig a tünet alapján fedezték fel a daganatot. Az eredménynek elemzéséből kiderült, hogy lényegesen (szignifikánsan) gyakrabban történt emlőmegtartó műtét, valamint szintén kifejezetten (szignifikánsan) ritkábban történt kemoterápia szűréssel felfedezett esetben. A tünet alapján (pl.: tapintással) felfedezett tumorok egyértelműen nagyobbak voltak, és gyakrabban mutatták a betegség előrehaladottabb állapotát.
Azt, hogy a fent bemutatott orvosi szempontok mellett milyen társadalmi hatással bír a mammográfiás emlőszűrés, svéd vendégelőadók mutatják be. Észak-Svédország négy tartományában 1990 óta folyik mammográfiás népességszűrés a 40-74 éves női lakosság körében, azonban két tartományában 5-, illetve 7 évvel később indult a szűrőprogram, lehetővé téve a hosszabb távú hatások vizsgálatát. Összesen 186.000 hölgy állapotát követték 11 éven keresztül, és a tanulmány eredményei kimutatták, hogy hosszú távon 26-30 százalékkal csökken az emlőrákos halálozás a mammografiás népességszűrés hatásaként. A legkifejezettebb pozitív hatást egyébként a meghívottak 40-49 éves korcsoportjában észlelték.
Fontos leszögezni, hogy a vizsgálatban csak a szűrésen megjelent nők adatait vették figyelembe, mivel a jótékony hatáshoz nem elég a lehetőség, de szükség van az érintettek aktív "részvételére" is.
Természetesen a svéd példa kiválasztása sem véletlen, hiszen a szimpózium díszvendége Tabár László professzor, aki Svédországban, Falunban tevékenykedve az emlőszűrés kidolgozásának egyik úttörője. A képalkotó diagnosztika és az emlőszűrés terén végzett több évtizedes munkássága átalakította az emlőrákbetegség természetét illető látásmódot, és szakterületén ő volt az első, aki az egyéni ellátás sürgető szükségességére bizonyítékokat szolgáltatott.
A téma teljes körű megközelítését jól jelzik az azonnali emlőhelyreállítással kapcsolatos tapasztalatokat és problémákat összefoglaló előadások is. Mivel egyre gyakoribb igény az emlőműtéten átesett betegeknél a mell helyreállítása, így a tudományos program részeként plasztikai sebészek beszélnek majd arról, hogy az onkosebészeti elveket betartva, hogyan lehet a későbbi esetleges helyreállításnak is legjobban megfelelő, bizonyos anatómiai struktúrákat megtartó metszésvezetést választani.
Ez is érdekelhet
A rendezvény szervezője az Egyetemen már mintegy 8 éve működő Szegedi Tudományegyetem Emlő Centruma. A munkacsoportot elsősorban emlő betegségekkel foglalkozó patológusok, emlőszűrésben is tevékenykedő mammográfusok, sebészek, onkológusok és sugárterápeuták alkotják. Az együttműködés alapja a modern és speciális képzettség, a nagyszámú beteg kezelésén alapuló szakmai tapasztalat, és a tudományos érdeklődés. Az Európai Masztológiai Társaság a Centrumot teljesítménye, ambíciója és tevékenységi mutatói alapján az európai Emlő Centrumok listáján tűntette fel, és a jövőben Európa-szerte létesítendő emlő centrumok munkatársainak oktatására kérte fel.
Legjobban: