November 1-jén elindult az EESZT, vagyis az e-egészségügyi rendszer az egész országban. Innentől elektronikus térbe kell felvinni a betegek adatait. Az új rendszer egyelőre kaotikusan üzemel.
Hova kerülnek a receptjeink, leleteink?
Az új rendszer hatalmas méretű. 10 ezer egészségügyi szolgáltatónak kötelezően csatlakoznia és adatot szolgáltatni kell az EESZT-be, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Térbe. Ahogy arról korábban a HáziPatika.com beszámolt, az orvosok és a patikusok is aggódtak a rendszer elindítása előtt és után is, nem sokkal a rajt előtt például azt mondták, a megadott határidőig biztos, hogy nem tud mindenki csatlakozni.
Más országokban is elérhető e-recept jöhet Az e-egészségügyi alkalmazások növekvő használata és a digitalizáció terjedése képes lehet az orvoshiány hatásainak csökkentésére is. Brüsszel tervei szerint az évtized végére már a legtöbb tagállam betegadatai az egész unióban elérhetőek lesznek, ami hozzájárul a még jobb minőségű kezelésekhez. Az európai polgárok többsége megosztaná egészségügyi adatait akár egyéni kezelési, akár kutatási célokra is. A további tervek szerint 2020-ra a legtöbb tagállamban működőképessé kell válnia a rendszernek, amely lehetővé teszi, hogy az egészségügyi információk és e-receptek más országokban is elérhetőek legyenek .
Az EESZT a rajt napján még nem állt még készen
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az első éles nap után azt mondta, rendben elindult az EESZT. November 9-én Szabó Bálint, az EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezető már arról beszélt egy egészségügyi konferencián, hogy két napja áll az EESZT . November 2. után ugyanis olyan mértékben emelkedett az adatforgalom, amit nem tudott feldolgozni a rendszer, és összeomlott. Szabó Bálint beismerte, hogy nem sikerült a rendszer finomhangolása, ettől függetlenül két nap után újraindították - tájékoztat cikkében a 24.hu .
Az EESZT elindítása óta a lap folyamatosan érdeklődik az orvosoknál , hogyan birkóznak meg az új rendszerrel, milyenek a működéssel kapcsolatos tapasztalataik. Visszajelzéseik alapján kirajzolódik, hogy az EESZT egyelőre meglehetősen kaotikusan üzemel, és próbára teszi az amúgy is leterhelt orvosok türelmét. Hogy melyek azok a problémák, amelyek a leggyakrabban felmerülnek, kiderül a 24.hu cikkéből .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem teljes csőd az EESZT "Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) előnyei már most láthatók, de a benne rejlő tartalékok határtalanok" - mondta korábban Tóth Mónika, a KPMG szenior menedzsere. "A jövő nagy kérdése, hogy hogyan használják ki azt az elképesztő értékű adatvagyont, ami az EESZT bevezetésével és működésével létrejön. Erre támaszkodva rendszerszinten, intézményszinten és az egyes szakmák szintjén is stratégiákat és adatelemzési módszertanokat lehet és kell kidolgozni az adatok elemzésére. Első körben feltehetőleg az ellátás folyamatának és a betegutaknak az elemzése tartogat óriási lehetőségeket a rendszer metaszintű felhasználóinak, elsősorban az egészségügyi irányításnak.
Északon, északkeleten napos, valamint ködös tájak egyaránt lehetnek, a köd helyenként tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Késő estére -3 és +10 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.