Újabb díjtételeket vezetnek be a francia egészségügyben

A francia kormány óvatosságára jellemző, hogy az adott reformlépéseket azzal indokolta: fedezetet kell teremteni az Alzheimer-kór és a rákos betegségek, illetve az elfekvőben sínylődő betegek jobb ellátására. Az új költségeket a már meglévő vizitdíjon, kórházi napidíjon és műszeres vizsgálati hozzájáruláson felül kell fizetni.

Modellváltást sejtetnek a jövő évi francia egészségügyi büdzsében érvényesítendő - egyelőre inkább jelképes értékűnek tekinthető - változtatások, amelyek révén növelik a betegek önrészesedését egyes gyógyászati költségekben, másrészt kiterjesztik a biztosító pénztárak szerepét magának az ellátásnak a szervezésében. Bár Roselyne Bachelot szakminiszter ez irányú terveinek több eleme már néhány héttel ezelőtt köztudottá vált, a sajtóban folyó polémia arra utal, hogy a közvéleményben valójában csak most tudatosult: itt gyökeres fordulat következhet a szolidaritási elvű ellátás még 1945-ben megfogalmazott rendszeréhez képest.

A pénzügyi horderejüket tekintve jövőre még csekély súlyú intézkedések részeként januártól 50 eurócent felárat kellene fizetni minden doboz gyógyszerért, és ugyanennyi lenne egyes paramedikális beavatkozások (gyógytorna, akupunktúra stb.) pótdíja, továbbá két eurót kellene kiegészítőleg leróni a betegszállításért, mindezt családonként és évente maximum 50 euró erejéig. A befizetendő öszszegeknek "átalány"-jelleget ad, hogy a tételek nem igazodnak sem a gyógyszer értékéhez, sem a betegszállítási útvonal hosszához (ezt a franciák által használt "franchise médicale" megjelölés is sejteni engedi).

A lépés kezdeti jellegét mutatja, hogy belőle jövőre mindössze 850 millió euró körüli bevételre számít a francia társadalombiztosítás, ez a mostani reformok után még mindig messze elmarad a rendszer 8,9 milliárdosra tervezett 2008-as hiányától. Az eljárás kísértetiesen emlékeztet a lopakodó fiskális politika azon - Kelet- és Közép-Európában is ismert - elvére, hogy "ki kell találni, alacsony szinten be kell vezetni, majd emelni kell". A francia kormány óvatosságára jellemző, hogy az adott reformlépéseket azzal indokolta: fedezetet kell teremteni az Alzheimer-kór és a rákos betegségek, illetve az elfekvőben sínylődő betegek jobb ellátására. Az új költségeket a már meglévő vizitdíjon, kórházi napidíjon és műszeres vizsgálati hozzájáruláson felül kell fizetni.

A francia egészségbiztosítási pénztárak szerepének kiterjesztését legfőképp az sejteti, hogy az intézményeknek nagyobb szerepük lesz az ellátás regionális szervezésében. Jogokat kapnak például arra, hogy a fiatal orvosokkal kötendő megállapodásokkal - vagy ilyenek megtagadásával - orientálják a pályakezdőket a gyérebben ellátott körzetek felé. További regionális átszervezés keretében összevonnak nagyobb technikai felszereltséget igénylő, szakosított kórházi részlegeket.

Szorgalmazzák továbbá, hogy a jobb alapszintű ellátást több orvos tevékenységének időbeni, területi és szakmai koordinálásával szervezzék meg, ezzel tehermentesíteni lehetne a kórházakat, ami kísértetiesen emlékeztet az osztrákok által meghonosítani tervezett "ambuláns centrumokra" (VG, október 10., 4. oldal). A soron következő reformokból a gyógyszertáraknak is kijut, miután számukat először befagyasztani, majd csökkenteni szeretnék, első lépésként pedig megtiltják, hogy két patika összevonásával jogcímet teremtsenek egy új nyitására.

Az árulkodó jelek láttán sokasodnak a polemikus cikkek a francia sajtóban. A Le Monde egy vezető gazdaságkutató intézet munkatársától egyenesen azt kérdezte: vajon "Nicolas Sarkozy, az Egyesült Államok nagy csodálója, nem viszi-e el az egészségügyi ellátást az amerikai rendszer irányába, ahol az állampolgárok ki vannak szolgáltatva a nagy biztosítók kénye-kedvének?" Válaszában a kutató, Pierre Volovitch kijelentette, ha ez történik, akkor "az katasztrófát jelentene, mert ott a hatalmas költségekhez viszonyítva gyenge eredményekkel gyógyítanak".

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

(2007.10.11. 10:39)

VG - Világgazdaság

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +8 °C
Minimum: +1 °C

Az alacsonyszintű felhőzet tovább halad kelet, délkelet felé, emellett a magasabb légrétegekben is érkeznek felhőtömbök, de az Északi-középhegység tágabb térségét leszámítva pár órás napsütésre van kilátás. Legfeljebb szitálás, gyenge eső néhol előfordulhat. Az északnyugatira forduló szelet az ország délnyugati felén általában élénk, néhol erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a tartósabban borult vidékeken ennél több fokkal hidegebb lesz, míg a Dél-Dunántúlon 14, 15 fok körüli csúcsértékek is előfordulnak. Késő estére -2 és +9 fok közé hűl le a levegő, délnyugaton mérhetjük a magasabb, míg északkeleten az alacsonyabb értékeket. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra