A szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Kétféle módon alakulhat ki. A szisztolés szívelégtelenség jellemzője, hogy a szívizmok nem elég erősek, a szív összehúzódása nem elégséges, ezért nem is tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni az erek felé. A diasztolés szívelégtelenség esetén pedig a szívkamra nem képes kellő elernyedésre, így tágulásra sem. Emiatt a kamrák nem tudnak rendesen megtelni vérrel; mivel a szükségesnél kevesebb vér van bennük, így nem jut elég vér a szervezet többi részébe sem.
A szívelégtelenség lehetséges tünetei közé tartozik...
- a csökkent terhelhetőség,
- koncentrációzavar és fáradtság,
- légszomj, illetve köhögés,
- a folyadékháztartás felborulása miatt megduzzadt lábszárak és bokák,
- folyadék a hasüregben,
- hirtelen hízás,
- valamint a szabálytalan szívverés és mellkasi fájdalom egyaránt.
A szívelégtelenség gyakran jár együtt veseproblémákkal is, ami nagymértékben ronthatja a betegek hosszú távú kilátásait. Szívünk és vesénk ugyanis szoros kapcsolatban vannak egymással, és mindkettőre igaz, hogy csak akkor képes egészségesen működni, ha a másik szerv is egészséges és el tudja látni alapfeladatait.
Mi történik a szervezetben veseelégtelenség esetén?
Veseelégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a vesék nem tudják ellátni funkciójukat, azaz nem képesek vizelet útján eltávolítani a szervezetben felhalmozódott salakanyagokat és a felesleges só-, illetve vízmennyiséget. Emiatt a szervezet folyadék- és sóháztartásának egyensúlya felborulhat. A betegség jellemzően tünetszegény, azonban vesebetegségre utalhat a csökkent mennyiségű vizelet, akárcsak a gyakori vizeletürítési inger, illetve a vizeletben megjelenő vér. Ugyancsak figyelemfelhívő tünet lehet az izomrángás, a viszkető bőr, a magas vérnyomás és a merevedési zavarok.
A szív és a vese azért függ kölcsönösen egymástól, mert a szív optimális só- és vízháztartása, mely a megfelelő véráramláshoz szükséges, a veséken keresztül biztosított. A vesék véráramlása pedig a jól működő szívnek köszönhető. Ezért bármelyik szerv alulműködése a másik szerv megbetegedését vagy állapotromlását okozhatja, és egy ördögi kör alakulhat ki, melyben mindkét szerv egyre kevésbé képes ellátni a feladatait. Az egymásra való hatás oda-vissza értendő, így ha sikerül a beteg szívének állapotán javítani, akkor a vesefunkciók is javulnak.
Általában nincs meghatározott sorrend, hogy melyik betegség alakul ki először: a veseelégtelenség lehet a szívelégtelenség szövődménye és fordítva is, a szívelégtelenség is kialakulhat vesekárosodás miatt, de olyan esetek is előfordulnak, amikor egymástól teljesen függetlenül, egyszerre betegszik meg a két szerv. A két betegség együttes megléte olyan gyakori, hogy külön elnevezést is kapott: kardioreniális szindrómának hívjuk.
A kardioreniális szindrómában szenvedő betegek gyógyszeres kezelése nagy odafigyelést igényel instabil állapotuk miatt. Egyszerre kell az erek pangását kezelni, a vesék vérellátottságát biztosítani, illetve a nemkívánatos salakanyag-, víz- és sómennyiségtől megszabadulni. A két betegséget mindenképpen szükséges együtt kezelni, eszerint kialakítani a beteg gyógyszeres terápiáját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha figyelmen kívül hagyjuk valamelyiket, az egész gyógyítási folyamat könnyen zsákutcába futhat. Egyes gyógyszerek, melyek az egyik betegség szempontjából gyógyhatásúak, a másik betegség alakulását rossz irányba terelhetik. Ilyenek például a vízhajtók, vagy olyan szerek, melyek nyomán sóhiány alakul ki a szervezetben. Mások pedig épp az ellenkezőjével ártanak, azzal, hogy átmenetileg megnövelik a szervezet víz- és sóvisszatartását.
Ez is érdekelhet
Az egészséges életmód alapvető
Persze nem csupán gyógyszerekkel támogathatjuk gyógyulásunkat. Az egészséges életmód nemcsak a két betegség megelőzésében segíthet, de a kezelés hatásosságát is javíthatja. Fontos a rendszeres testmozgás, a rost- és vitamindús, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étkezés és a kellő mértékű folyadékfogyasztás. Tovább javíthatjuk esélyeinket, ha felhagyunk a dohányzással, ritkán és akkor is mértékkel fogyasztunk alkoholt, kezeltetjük egyéb krónikus betegségeinket, például a magas vérnyomást vagy a cukorbetegséget. Fontos, hogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat elővigyázattal kezeljük, mert túlzott használatuk gondokat okozhat. Rendszeres szűrővizsgálatokra is fontos járni, mert segítségükkel időben észrevehetjük, ha bárhol probléma lép fel szervezetünkben.
Legjobban: