Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A pulzus fontos információkkal szolgálhat mind az egészségünkről, mind az aktuális állapotunkról. Érdemes tehát összefoglalni, mikor jelezhetnek bajt a mért értékek.

Februárban tartják a Szívtudatosság Hónapját, mely alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekes, meghökkentő, illetve hasznos tényt.

Szívritmusunk méréséhez még eszközre sincs feltétlenül szükségünk. Érdemes rendszeresen ellenőrizni, mert így nagyon sokat megtudhatunk arról, hogy milyen állapotban van a szervezetünk.

Az esetek többségében a vérrögképződés hasznos, hiszen sérülés esetén a vér megszilárdulása állítja meg a komolyabb vérzést. Azonban előfordul, hogy leválik a vérrög, ilyenkor pedig halálos is lehet. Milyen fő jelek utalnak a veszélyes problémára?

A magas vérnyomás rendkívül alattomos betegség, hiszen gyakran semmilyen tünet sem utal a kialakulására, hosszú távon viszont életveszélyes szövődményekkel járhat.

Ha szeretnénk pontosan tisztában lenni az egészségi állapotunkkal, akkor a legjobb, ha évente egyszer alaposan kivizsgáltatjuk magunkat. Emellett viszont léteznek egyszerű, "házilag" elvégezhető próbák is.

Ha valaki dobszerű szívverést tapasztal, mellkasi remegésérzése, légszomja van, szédül, a mellkasában, a torkában, a gyomor tájékon furcsa fájdalmat, szúrést érez, lehetséges, hogy szívritmuszavarban szenved.

Mélyvénás trombózis után egy ideig szinte mindenki küzd kisebb-nagyobb lábfájdalommal, ami a vérrög szervülése után jellemzően alábbhagy vagy teljesen megszűnik. Azonban vannak olyan esetek, amikor a panasz hosszabb ideig megmarad, esetleg újra jelentkezik, ami a legtöbb embert aggodalommal tölt el, hiszen félnek az újabb trombózistól.

Magyarországon minden harmadik ember magas koleszterinszinttel él, sokan nem is tudnak róla. A témával kapcsolatban sok tévhit kering, ami azért baj, mert a vérzsír magas szintje első számú kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek.

A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata - állítják amerikai kutatók.

Magas vérnyomás, stressz, cukorbetegség, szívbetegség a felmenőknél - ezek mind olyan dolgok, amelyek növelik a szívbetegség kialakulásának rizikóját. Fontos azonban tudni, hogy vannak egyéb tünetek, illetve rizikófaktorok, amelyek ismeretében még időben megelőzhetjük, hogy komolyabb baj legyen.

A téli hidegben a szívbetegeknek is nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mint más évszakokban. A szakemberek hét pontban foglalták össze, mire érdemes ilyenkor odafigyelni.

A pénzgondok egy ember életében - teljesen érthető okból - komoly szorongás forrásai lehetnek. A problémákat csak tetézi, hogy emiatt nagyon negatívan hatnak a szív egészségére, legyen szó akár idősebb, akár fiatalabb emberről.

Szívritmusunkra számos természetes körülmény befolyással lehet, időnként pedig bárkinél előfordulhatnak kisebb zavarok. Bizonyos esetekben viszont a szívritmuszavar kórosnak tekinthető.

A trombofília - azaz a genetikailag fokozott trombózishajlam - a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia gyakori oka. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője a rizikót növelő eseteket ismerteti.

Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment át a stroke kezelése, így mára a szélütés túlélési aránya, illetve a szövődmények elkerülésének mértéke is sokat javult.

A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarinszármazékok és az új típusú antikoagulánsok mellett.

Amennyiben az ünnepek idejére elutazik, keresse fel előtte orvosát, hiszen előfordulhat, hogy megelőző alvadásgátló kezelésre is szüksége lehet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistájának hasznos tanácsai.

Egy kardiológus szakorvos tette közkinccsé az alábbi listát. Mint írja, a felsorolt pontokat követve akár 80 százalékkal is csökkenthetjük a szívroham kockázatát, illetve azzal együtt a stroke és a rák rizikóját.

Ha a szívünk egészséges, nem fordítunk különösebb figyelmet a működésére. De ha valamilyen oknál fogva rendellenesen funkcionál - például szabálytalanul ver -, akkor hajlamosak vagyunk megijedni. Pedig talán jobb volna folyamatosan vigyázni rá, s időben orvoshoz fordulni, ha valamilyen rendellenesség jelentkezik.

A túlsúly mint probléma ritkán jár egyedül. Aki nem mozog és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségekkel is szembenéz. Ha pedig beindul a körhinta, meglehetősen nehéz kiszállni.

Leonardo da Vinci 1506-ban festette meg híres festményét a Mona Lisát. A képen szereplő hölgynek legendás a mosolya, de ez alkalommal érdemes inkább mégis a "szemébe nézni"... ugyanis klinikai jellegű tanulmányozása során arra a következtetésre jutottak, hogy feltételezhetően a hölgy örökletes magas koleszterinszint betegségben szenvedett.