Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A mélyvénás trombózis számtalan embert érint manapság, melyért a nem megfelelő életmódon kívül a genetika felelős. A családi halmozódás sok beteg esetében megfigyelhető, így tanulmányok alapján fokozott óvatosságra intik azokat, kiknek testvére már átesett a problémán.

Még az amúgy egészséges anyagcseréjű elhízottakat is nagyobb eséllyel sújtja szívroham vagy agyvérzés, mint az átlagos testsúlyúakat - derült ki egy nagy létszámú új kutatásból.

A mélyvénás trombózis akut kezelése után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, ugyanis ekkor a hangsúly az ismételt trombózis megelőzésén és a poszttrombotikus szindróma (PTS) elkerülésén van. Azonban olykor megesik, hogy a kezelés ellenére a betegnél mégis kialakulnak vérrögök.

Lassú emésztés? Horkolás? Vérző ínyek? Zavaró, de nem nagy egészségügyi problémák - gondolja az átlag ember, holott mindegyik a szívroham egyik tünete lehet. Ismerjük fel ezeket a tüneteket!

Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter kardiológus a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát. Dr. Kósa Éva angiológus az összefüggésekről beszélt.

Egy új kutatás szerint összefüggés van a menopauza körüli hőhullámok, illetve a szív- és érrendszeri betegségek között. A szív- és érrendszeri problémákat ma már nem nevezhetjük "férfibetegségeknek".

Hazánkban 40-50 ezer ember kap évente agyvérzést, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként minden félórában meghal egy ember. Ismerjük-e a tüneteket, tisztában vagyunk-e az agyi érbetegségek gyógyulási esélyeivel?

Itt fáj, ott fáj, ez magas, az magas: nem gond, hiszen nincs komolyabb bajom, mondjuk sokan. Vannak azonban tünetek, amiket nem szabad elbagatellizálni, mert évekkel későbbi komoly keringési problémák előfutárai lehetnek. Lássuk, mire figyeljünk!

A vér viszkozitása elsősorban azt jelenti, hogy a vérünk mennyire sűrű és ragadós. Ez a tulajdonság rendkívül fontos, hiszen minél viszkózusabb a vér, annál nehezebben áramlik az erekben és annál nagyobb annak az esélye, hogy összetapadva veszélyes vérrögöket képezzen.

A szív- és érrendszeri panaszok egyik legfőbb okának a helytelen táplálkozást tekinthetjük. A túl sok zsír úgynevezett plakkok formájában lerakódik az érfalakon, leszűkítve, idővel teljesen el is zárva az ott áramló vér útját. Megfelelő ételek fogyasztásával azonban küzdhetünk a károsodás ellen.

A ciklikus súlyvesztés és súlygyarapodás veszélyes lehet a túlsúlyos szívbetegek számára, akik körében gyakoribb a szívinfarktus, a stroke és az elhalálozás nagyarányú súlyingadozás esetén - derítették ki amerikai kutatók.

A vérkeringést fenntartó bármelyik szerv – a szív vagy az érhálózat – működésének csökkenése vagy zavara keringési elégtelenséget okozhat. Nézzük, melyek a leggyakoribb betegségek és milyen tüneteket produkálnak!

Nem előzi meg a szív- és érrendszeri betegségeket a havonkénti magas dózisú D-vitaminpótlás - derítették ki új-zélandi tudósok egy nagy létszámú kutatásban, amelynek eredményeit a JAMA Cardiology orvostudományi folyóiratban ismertették.

A legtöbben úgy gondoljuk, pontosan tudjuk, mi történik a szervezetünkben, éppen ezért azt is észre fogjuk venni, ha baj van. A valóság azonban az, hogy a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban gyakran tévesek az információink.

Az infarktus és a depresszió kölcsönhatásai eddig is ismertek voltak, mostanra azonban bebizonyosodott, hogy a szívbetegség utáni depresszió jelentősen növeli a halálozási kockázatot. Mit tanácsol Dr. Matusovits Andrea sportorvos, aneszteziológus?

A takucubo, vagyis a megtört szív szindróma egy különleges kardiológiai betegség, ami általában nagy érzelmi megterhelést, szomorúságot, tragédiát követ. Kutatók azonban most megállapították, hogy a nagy öröm is kiválthatja a szívizmok bénulását.

Nyomás vagy fájdalom a mellkasban, esetleg a bal karban, légzési nehézségek - ezek a szívbetegség ismertebb jelei. Csakhogy ezeken felül is van jó néhány kevésbé nyilvánvaló tünet, amely szintén ilyen jellegű problémákat jelezhet.

Ha járáskor rendszeresen vádlifájdalom jelentkezik, érdemes megvizsgáltatni, hogy nem érszűkület áll-e a háttérben. Az alsó végtagokat érintő érszűkületnek négy - egyre súlyosabb fokot jelző - stádiuma van.

A szívrohamon átesett középkorú férfiak fele már egy hónappal az infarktus előtt tapasztalt panaszokat: az 567 megkérdezett 56 százalékánál jelentkezett mellkasi fájdalom, 13 százalékánál fulladás, míg 4 százalékuknál szédülés, ájulás vagy szívremegés.

Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona kardiológus-aneszteziológus segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

Mindenki ismeri a betegségből való felgyógyulásra használt régi jól bevált tanácsot: "Ne hagyd el magad!" Úgy tűnik, hogy a szívinfarktuson átesettek rehabilitációjában ezt a lehető legkomolyabban kell venni, sőt szakértő segítséggel megtámogatni.