A horkolás nemcsak zavaró, de veszélyes is lehet
A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (a garat oldalsó és hátsó falai, a nyelvgyök, a nyelvcsap, a mandulák, a lágyszájpad) vibrációja hozza létre. Mint minden harántcsíkolt izom, a garatfeszítő izmok is ellazulnak alvás közben, ekkor pedig nem tudnak részt venni a garat nyitva tartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás kialakulhat. A ki-beáramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket: ennek eredménye a horkoló hang.
Tudni kell, hogy a horkolás valóban megnehezítheti a hálótárs alvását, az erre vonatkozó panaszok nem tekinthetők hisztinek. Ráadásul a horkolás a horkolóra nézve veszélyes is lehet, ha hosszabb-rövidebb légzési szünetek jelentkeznek közben. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a légvételt és vele együtt a horkolást, majd hangos felhorkanás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás korrigálása csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és megfelelő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred.
Mikor nő meg a horkolás valószínűsége?
Gyermekkor
Ebben az életkorban főként a megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, bár átmenetileg egy-egy megfázás vagy arcüreggyulladás is eredményezheti. A megalapozott orvosi indokkal elvégzett mandula-eltávolítás után megszűnik a horkolás, sőt sokszor a gyerek egész közérzete javul. Ha a gyermek rendszeresen horkol, mindenképpen szükséges a kivizsgálása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Várandósság
Különösen a harmadik trimeszterben gyakori a horkolás, elsősorban azért, mert a súlygyarapodás és a has mérete miatt növekszik a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást.
Bizonyos betegségek
Az orrsövényferdülés , az orrpolip, esetleg az allergia, az asztma súlyosbíthatja horkolást.
Elhízás
Az elhízás és a mozgáshiány következményeként a szövetek és az izomtónus is ernyedtebbé válik, ezért nő a horkolás valószínűsége is. Súlyosabb elhízás esetén zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé, ráadásul a vastagabb nyak is szűkíti a levegőjáratot.
Alkohol, késői étkezés
Az alkohol és a késő esti bőséges étkezés a központi idegrendszer tompítása révén hajlamosít a horkolásra.
Dohányzás
A cigarettázás a gége-, a garat- és az orrnyálka-irritáció, illetve a következményes nyálkahártya-duzzanat miatt növeli a horkolás kialakulásának esélyét.
Terápia: horkolásgátló segédeszközöktől a műtétig
A horkolás miatt érkező páciensek esetében alapvető az éjszakai alvásvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható a horkolás által jelzett légzészavar súlyossága, ami egyben meghatározza a terápiát is. A beteg tüneteitől és kísérőbetegségeitől függően számos kiegészítő vizsgálatra lehet szükség, melyek közül a fül-orr-gégészeti vizsgálat szinte kötelező. Ennek során ugyanis a felső légutak anatómiai rendellenességeire derül fény, amelyek megoldása adott esetben enyhítheti a tüneteket (például orrsövényferdülés korrigálása, orrpolip-eltávolítás vagy garatplasztika révén).
"Fontos tudni, hogy ma már számos kezelés és segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny-tágító tapasz. Súlyos esetben szükség lehet pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot" - ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.
Ez is érdekelhet
A jó eredmény érdekében indokolt lehet az életmódváltás is: az elhízás csökkentése, a felhagyás a dohányzással és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhat a gyógyuláshoz. Jó hír, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nemcsak az egészségi kockázatokkal lehet leszámolni, de az érintettek és a hálótársak életminősége is határozottan javul.
Legjobban: