Becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10 százalékát érintő problémáról dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus beszélt.
Egy szindróma az alvászavar mögött?
A nőknél nagyobb arányban jelentkező probléma nem tartozik a könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenességek közé, hiszen nem olyan feltűnő, mint például a horkolás. A nyugtalan láb szindrómások maguk is nehezen tudják leírni a furcsa, bizsergő érzést, amely lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárukban. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a panaszok mögött betegség húzódhat.
A legjellemzőbb tünet, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, amely a végtag megmozgatására megszűnik. A tünetek megjelenése napszaki ingadozást mutat. A reggeli időszakban általában nem jelentkeznek a tünetek, a nap folyamán azonban egyre gyakrabban megjelennek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé. Mivel a beteg nem tud nyugodtan ülni, feküdni, már az esti pihenés, például a tévénézés is meghiúsulhat, továbbá jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, "nem találja a helyét" az érintett. A nyugtalan láb szindrómában emellett károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar.
Ennek következménye a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, a figyelem- és memóriazavar, a koncentrálóképesség csökkenése. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni. Ennek akár az is lehet a következménye, hogy nem vállalnak például hosszabb utazásokat, különösen repülőgéppel, ami akár a munkájukat is korlátozhatja. A mielőbbi felismerés és kezelés érdekében minden esetben neurológust, alvásspecialistát (szomnológust) ajánlatos felkeresni, hiszen a tünetek megszüntetésével jelentős életminőség-javulás érhető el.
Kiket érint?
Mivel a nyugtalan láb szindróma pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert, csupán megfigyelések, tapasztalatok útján lehet megnevezni néhány tényezőt, amely növeli a gyakoriságot.
- A betegség egy része genetikai eredetű, gyakori a családi halmozódás.
- Nőknél a terhesség alatt jelentkezhet, és általában a szülés után meg is szűnik.
- Gyakran társul vashiányos vérszegénységhez, ennek rendezése a tüneteket enyhíti.
- A másodlagosan kialakuló szindróma hátterében lehet még vesebetegség, Parkinson-kór, cukorbetegség, reumatológiai betegségek.
A megoldás kulcsa a pontos diagnózisra épülő kezelés
„A szindróma és az alvászavar megszüntetése felé vezető első lépés a pontos diagnózis felállítása. A beteg panaszainak pontos kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, illetve fizikális vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható a diagnózis, gyakran van azonban szükség alváslaboratóriumi kivizsgálásra is, amelynek során az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk regisztrálni” – ismertette dr. Vida Zsuzsanna, JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
„Amennyiben másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése szükséges. Ha kimutatható, meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítőszerekről. A rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a probléma csökkenéséhez és az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához. Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja szintén neurológus, szomnológus feladata” – magyarázta a szakember.
Legjobban: