Az éjszakai baglyok, vagyis a későn fekvők és későn kelők körében magasabb bizonyos krónikus betegségek kockázata, főként a lassabb anyagcsere miatt – olvasható az Experimental Physiology című folyóiratban közzétett tanulmányban, melyet a CNN szemlézett.
A kutatók azt találták, hogy az éjszakai baglyok többet ülnek, alacsonyabb az aerob fittségi szintjük, és kevesebb zsírt égetnek el nyugalomban és aktívan, mint a reggeli pacsirták, akik korán kelnek. E mellett a baglyok közül sokan inzulinrezisztensek is, vagyis izmaiknak több inzulinra van szükségük ahhoz, hogy energiához jussanak.
Steven Malin, a tanulmány vezető szerzője, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kineziológiai és egészségügyi tanszékének docense ezt így fogalmazta meg: „az inzulin arra utasítja az izmokat, hogy szívják fel a vérben lévő glükózt. Ha azonban nem edzünk, azaz nem használjuk intenzíven és gyakran ezeket az izmokat, akkor több inzulin kell a glükóz felvételéhez”. Márpedig az alvás mennyisége és minősége is befolyásolja, hogy szervezetünk hogyan használja az inzulint. Az alváshiány, a cirkadián ritmus zavara, a későn étkezés, valamint a kevesebb természetes reggeli és a több mesterséges esti fénynek való kitettség negatívan befolyásolják az inzulinérzékenységet.
Az éjszakaibagoly-lét nem jó a cirkadián ritmusnak
A kutatók erre vonatkozóan azt találták, hogy a későn fekvő embereknél magasabb az anyagcsere- és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Ennek oka, hogy a tanulmány szerint az éjszakaibagoly-lét megváltoztatja a cirkadián ritmust és alacsonyabb nappali aktivitási szintet eredményezhet. Az éjszakai baglyoknál a belső testóra sokkal később választja ki a melatonint, így a kora reggelek lomhává válnak, a csúcsaktivitás és az éberség pedig későbbre, délutánra és estére tolódik. A testóránk azt is irányítja, hogy mikor vagyunk éhesek, mikor érezzük magunkat a leglassabbnak, illetve mikor érezzük magunkat elég élénknek ahhoz, hogy sportoljunk, sok más testi funkció mellett. A vizsgálatok szerint a korán kelők általában jobban teljesítenek az iskolában, aktívabbak a nap folyamán, ami részben magyarázatot adhat arra, hogy a vizsgálatok szerint miért kisebb náluk a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy meghatározzák az anyagcsere-különbségeket a későn és a korán kelők körében. Elsősorban azt szeretnék górcső alá venni, hogy a munka világa által előírt korán kelés mennyire tér el az ember természetes cirkadián ritmusától, és ez milyen hatással van a teljesítményre.
Legjobban: